Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái II. rész
MOLNÁR PÉTER 731 – változata nyilván ellentétes volt elképzeléseivel, feltehetően nem találkozott vele, különben bírálatában azt is megemlítette volna. A felsorolt 13. századi történeti művek mellett azonban Kristó Gyula olykor egymással is ellentétes felvetései nyomán már közel fél évszázada kísért egy „II. Andráskori” krónikaváltozat tézise is. Csákó Judit a közelmúltban megjelent tanulmányában a korábbinál jóval pontosabban határolta körül a 14. századi krónikakompozíciónak azokat a részleteit, melyek esetleg a korábbi krónikát 1213 után folytató-átdolgozó szerző munkásságához köthetőek.81 A szerző gondosan különíti el a Kristó Gyula által felvetett két datálási lehetőséget, és cáfolta közülük a korábbit, vagyis a krónika 1200 körüli átszerkesztésének lehetőségét.82 Korábban Körmendi Tamás meggyőzően érvelt amellett, hogy Gizella királyné negatív ábrázolása a krónikás Gertrúdról alkotott lesújtó – ám az adott korban leírhatatlan – véleményének az első magyar királyné személyére rávetített kifejezése.83 Csákó Judit erre az eredményre építve az átdolgozás terminus a quo -ját 1213-ban, Gertrúd királyné meggyilkolásá nak évében adja meg.84 Mint arról az Osztrák Rímes Krónika vonatkozó magyar adatai tanúskodnak, az átdolgozás Imre király és a későbbi II. András viszályát az utóbbi szemszögéből ábrázolhatta, ezért annak 1235-ben bekövetkezett halála előtt kellett elkészülnie.85 Megférhetett-e azonban ugyanabban a krónikaváltozatban II. András fiatalkori konfliktusának a későbbi király számára pozitív értékelése és Gertrúd királyné – akár leplezett – bírálata? Csákó Judit említ még két krónikahelyet, melyek – az előbbieknél gyengébb érvként – lehetővé tennék az átdolgozás idősávjának szűkítését.86 Ezek olyan információkat közölnek, amelyek valamivel utóbb már nem lehettek érdekesek, illetve későbbi fogalmazás esetén máshogy kellene szerepelniük a krónikakompozícióban. Közülük az első (c. 172.) megemlíti azt, hogy Imre király özvegye, Aragóniai Konstancia pápai javaslatra [II.] Frigyes császárhoz ment utóbb feleségül.87 Csákó Judit ennek kapcsán a házasság évét (1209) adja meg terminus a quo -ként. 88 A forrás a jelzett helyen azonban már császárnak ne vezi II. Frigyest (első házassága megkötésekor még rex Romanorum sem volt, „csak” Szicília királya), tehát a bejegyzésnek 1220 után kellett íródnia. A téma ráadásul – ha nem is azonnal Konstancia halálával (1222), de – a császár 1225-ös újranősülését 81 Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához. Századok 149. (2015) 301–332. 82 Uo. 304–317. 83 Körmendi Tamás: A Gertrúd királyné elleni merénylet a külhoni elbeszélő forrásokban. Történelmi Szemle 51. (2009) 155–193. 84 Csákó J.: Volt-e krónikása II. Andrásnak? I. m. 318–324. 85 Uo. 329–331. 86 Uo. 321–323. 87 SRH I. 463. 9–10. sor. 88 Csákó J.: Volt-e krónikása II. Andrásnak? I. m. 323.
