Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái II. rész
MOLNÁR PÉTER 723 Saône-völgyi útvonal Mâcon és Lyon közti szakaszán Langres-ot.39 Luxovium ból (Luxueil) a Saône-parti Chalonba vagy Besançonon (Bizantia ), vagy Langreson keresztül lehet eljutni, de e két utóbbi várost nem érdemes egyaránt felfűzni erre az útvonalra. Máshogy fogalmazva: Strassburgból Chalon-sur-Saône-ig vagy Langres-on, vagy pedig Besançonon át vezet az út; Luxeuil e két útvonal mindegyikére felfűzhető, de mindkettőn kisebb kitérőt igényel. Az első hiba után az emberben felmerül a kérdés, hogy a magyar gesta írónál is franciául szerep lő Chalon tényleg Chalon-sur-Saône-nal vagy a „valódi” Catalaunummal, azaz a Langres-ral azonos régióban fekvő Châlons-en-Champagne-nyal (1998-ig: Châlons-sur-Marne) lehet azonos? Ez a város a műben említett Strassburg vonalától kissé északabbra, az utóbbi várostól több mint kétszáz kilométerre nyugatra helyezkedik el, és nincs messze attól a Reimstől, melyen keresztül vezeti hazafelé Simon mester Attila király első nyugati hadjáratát (c. 13.).40 A Szűcs Jenő által rekonstruált útvonalról törölni kell tehát Langres-ot és esetleg Chalont; így a mai franciaországi szakaszon – a szerző szerint Simon mester itt „szedte fel” a szolgaságot a hadba vonulásból magukat kivonók büntetésével magyarázó elméletet – már csak a Mâcon-Lyon (legfeljebb a Chalon-Lyon) útvonal marad összefüggő. A Kézai által említett egyéb települések (Strassburg, Mainz, Reims, Langres, Luxeuil és Besançon – esetleg még Châlons-en-Champagne) nem fűzhetők fel egyetlen logikus útvonalra; szórtan helyezkednek el a térségben. (Kézai Attila seregének hazatérésekor [c. 13.] Köln városát is említi, de ez nyilván Szent Orsolya közismert legendája miatt követelt magának helyet az útvonalon – a történetre maga a szerző is utal.)41 A Reimsből Franciá n – vagyis Île-de-France-on – és Flandrián át Kölnbe vezető útvonal ugyanakkor – bár nem a legrövidebb, de – valós ismereteket tükröz. 42 A Simon mester által Langres kapcsán ejtett hibát könnyű megmagyarázni, ha a krónikás egy írott itineráriumot használt fel (tévedhet a forrás vagy a másoló is), de nehéz elképzelni, ha azt feltételezzük: a szerző valóban járt arrafelé. Látva ezt a helyzetet nemcsak megkérdőjelezhetjük, hanem el is kell vetnünk azt az elképzelést, mely szerint a magyar gesta író személyesen fordult volna meg ezen a tájékon. Ha nem a két Burgundián átutazva, akkor hol férhetett hozzá Simon mester a jelen írás alapjául szolgáló elmélethez? (Kézai Simon régóta ismert egyik forrása, 39 A térképvázlat csak a nagy Kézai-tanulmány elsőként megjelent változatában szerepel. Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Gesta Hungarorumában. A nacionalizmus középkori genezisének elméleti alapjai. Századok 107. (1973) 580. 40 SRH I. 155. 16–-18. sor. 41 SRH I. 155. 19–-21. sor. 42 SRH I. 155. 18–-19. sor.
