Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái II. rész
A MAGYAR JOBBÁGYOK EREDETE KÉZAI SIMON SZERINT 722 felől, akkor mintegy önkéntelenül nemcsak azt árulja el, hogy maga is járt ezen az úton, éspedig szükségképpen Lyonból (Lugdunum ) kiindulva, hanem azt is, hogy ő volt az, aki a hun történetben Attilát odáig, azaz Luxeuil-től Lyonig – a franciául leírt Chalon (Chalon-sur-Saône) érintésével – ugyancsak egy maga által meg tett útvonalon vezette a Catalaunumból félreértett Katalónia felé!” – zárja vonatkozó sorait.35 A szerző ezt követően arra is felhívja a figyelmet, hogy Kézai Simon egyéb magyar „kalandozó” hadjáratok történetéről írva is bizonyítja, pontosan ismeri a Rajna völgyében nyugatra vezető útvonalakat, valamint azt, hogy annak főbb állomásai (Konstanz, Bázel, Mainz) a folyó mely partján találhatóak. 36 A Ragusium = Racconigi azonosítás melletti érv azonban hibás. Szűcs Jenő ezt a települést a Lyont Milánóval összekötő déli útra helyezte, mely „Chambéryn át, az Alpokat Racconigi közelében áthágva vezetett tovább Susa–Torino–Milánó irányában, a forrásainkban [vagyis a mind Kézainál, mind a 14. századi krónikakompozícióban] is megnevezett planum Lombardiae felé.” 37 Amennyiben azon ban Racconigi valóban a mai Cuneóval azonos, akkor ez a város egyáltalán nem a Szűcs Jenő által jelzett útvonalon fekszik, hanem azon, amely Torinóból (vagy akár Genovából) a Larche-i (avagy Maddalena-)hágón át vezet a Rhône felé, melyet – ha Lyonba tartunk – Valence-nál ér el. A Szűcs Jenő által megjelölt, a Mont-Cenis-hágón át vezető útvonalon található Ragusium ot Veszprémy László újabban Bourgoinnal azonosította, egyben arra is rámutatott, hogy ezt a hágót már Anonymus beillesztette egy „kalandozó” hadjárat elbeszélésébe. Mint a szerző írja, Anonymus francia helyismerete Kézaiénál jóval felületesebb lehetett, ám az utóbbi – Horváth Jánost követve – Szűcs Jenő szerint „kijegyzetelte” az előbbit, tehát a magyar sereg ottani átvonulásának ötletét – ha nem is a földrajzi részleteket – Simon mester elődjétől is meríthette. 38 Ráadásul komoly gond akad a két Burgundián át Lyonba vezető – Szűcs Jenő szerint Kézai által személyesen bejárt – útvonal egyik, már korábban Eckhardt Sándor által azonosított pontjával is. Az ott szereplő Lingonensis valóban csak is Langres lehet, de ez a város nem – ahogy Kézai írja – Masticonia (Mâcon) és Lugdulum (Lyon) között, hanem a műben szereplő Luxeuil(-les-Bains)-től légvo nalban mintegy hetven-nyolcvan kilométerre nyugatra, Champagne déli sarkában található. Nincs szó tehát az Eckhardt Sándor által vélt „pontos geográfiai sorrend”-ről, mint ahogyan Szűcs Jenő is tévesen tüntette fel térképvázlatában a 35 Uo. 423–424. 36 Uo. 424. és 518. 32. jegyz. 37 Uo. 423. Vö. 517. 26. jegyz.: „Ezek a kereskedelmi útvonalak fel vannak tüntetve minden részletesebb, az útviszonyokat is ábrázoló történeti atlaszban.” 38 Veszprémy László : Megjegyzések az Anonymus-Gestában előforduló néhány nem magyarországi helynévről. A Senones-kérdés. Magyar Nyelv 94. (1998) 167–168.
