Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái II. rész
A MAGYAR JOBBÁGYOK EREDETE KÉZAI SIMON SZERINT 714 kódex összeállítója következetes időrendet alkalmazott, és helyesen rakta sorba az általa lemásol(tatot)t szövegeket.2 Így túl merésznek tűnik e teória 13. század kö zepi katalóniai jelenlétére következtetni, amire e „katalán szál” Kézaira gyakorolt hatásához szükség lenne. Paul Freedman a történet katalán változatának egyik lehetséges forrásaként jelöli meg a Pszeudo-Turpinust, ám – mint azt maga is megjegyzi – a katonai szolgálat alól kibúvók örökös szolgaságra vetésének története ebben a műben nem olvasható, hanem éppen az ellenkezője: a szaracén Agolant király által csatára kihívott Nagy Károly a hispániai hadjáratára indulása előtt az örökletes szabadság ígéretével csábította seregébe a szolgákat.3 Az amerikai kutató azonban ugyanott említi azt a művet is, amelyben – a ránk maradt források közül – elsőként esik szó arról, hogy Nagy Károly – nem éppen Hispániába, hanem a Szentföld felszabadítására készülve – úgy rendelkezett: aki hadba szólító edictum ának nem tesz eleget, az ő maga, miként később fiai is a szolgák mintájára (vagy a szolgaság jeleként) évente négy aranypénzt kötelesek fizetni.4 A néhány példányban fennmaradt mű teljes címe: Descriptio qualiter Karolus Magnus clavum et coro nam Domini a Constantinopoli Aquisgrani detulerit qualiterque Karolus Calvus hec ad Sanctum Dyonisium [sic] retulerit ; vagyis itt arról esik szó, hogy a Szentföld 2 Paul Freedman: Catalan Lawyers and the Origins of Serfdom. Mediaeval Studies 48. (1986) 304– 308. Vö. Uő: Cowardice, Heroism and the Legendary Origins of Catalonia. Past and Present 121. (November 1988) 7–8.; Uő: Images of the Medieval Peasants. (Figurae. Reading Medieval Culture.) Stanford 1999. 114–118. (A szerző később már felhasználta Szűcs Jenő nagy Kézai-tanulmányának rövidített angol változatát és Henri Lemaître írását, valamint a szolgaság kialakulásának a Nagy Károly-legendakörtől független angliai magyarázatait is. Uő : Cowardice i. m. 11–12. és 28–29.; Uő : Image i. m. 110–114. és 118–130.) 3 Historia Karoli Magni et Rotholandi ou Chronique du Pseudo-Turpin. Szerk. C. Meredith-Jones. Paris 1936. 120. 3–11. sor (a párizsi Bibliothèque nationale de France ms. nouv. acq. lat. 13774 szövegváltozata) és 121. 3–12. sor (a Santiago de Compostela-i nevezetes Codex Calixtinus szövegváltoza ta). A művet kiadója 1116 és 1145 közé, legvalószínűbben az 1120-as évekre datálta. Uo. 74. Vö. Freedman, P.: Catalan Lawyers i. m. 306. 4 Descriptio qualiter Karolus Magnus clavum et coronam Domini a Constantinopoli Aquisgrani detulerit qualiterque Karolus Calvus hec ad Sanctum Dyonisium [sic] retulerit. In: Gerhard Rauschen: Die Legende Karls des Grossen im 11. und 12. Jahrhundert. (Publikationen der Gesellschaft für Rheinische Geschichtskunde 7.) Leipzig 1890. 108. 17–25. sor. Quo audito benignissimus dux unaque rex et imperator illico per totam Francorum regionem edici citissime imperat, quo omnes, qui ad sese defendendum arma possent ferre tam senes quam iuvenes, pariter secum pugnaturi in paganos versus orientales plagas inevitabiliter ire satagant. Alioquin quicumque huius edicti mandata non perageret, ipse in vita sua et filii eius similiter ex regis decreto quattuor nummos de capite quasi servi solverent. Vö. Freedman, P.: Catalan Lawyers i. m. 308. 77. jegyz. A mű másik változatának vonatkozó részletét lásd Ferdinand Castets: Iter Hierosolymitanum ou Voyage de Charlemagne à Jérusalem et à Constanti nople. Texte latin d’après le ms. de Montpellier. Revue des langues romanes 36. (1892) 446.: Quo audito, ilico benignissimus imperator per totam Francorum regionem citissime edici iubet, quod omnes quicunque possent arma perferre, tam senes quam iuvenes secum ire inevitabiliter satagerent pugnaturi contra paganos versus orientales plagas; alioquin quicumque huius edicti iussa non perageret, ipse in vita sua et filii eius similiter ex regis decreto quatuor nummos de capite quasi servi persolverent.
