Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
BARTHA ÁKOS 665 kisparcellákban juttatta volna a jogosultak (elsősorban mezőgazdasági nincstelenek és törpebirtokosok) számára. Ugyanakkor a középbirtokok megóvását is célul tűzte ki a tervezet. A nemzeti radikálisok gazdaságpolitikája alapvetően munkavállaló-párti volt az úgynevezett „bankokráciával” szemben, támogatta a kisipart, valamint a kereskedelem magyarosítását, vagyis „zsidótlanítását”. Ugyanezek a szempontok domináltak a kultúrpolitikánál is, ahol a „magyar művelődés magyar fajban és földben gyökeredző”125 eredetiségét és korszerűségét hangsúlyozta az irat. A kül politikai célkitűzés Bajcsy-Zsilinszky számára 1918-től egészen Sopronkőhidáig változatlan maradt: „Minden igazi magyar nemzeti külpolitika végső célja a történelmi Magyarország helyreállítása és a magyar nemzet dunavölgyi világtörténelmi szerepének visszavívása és biztosítása”.126 Ehhez a fő szövetségest Olaszországban látta, a legnagyobb veszélyt pedig Magyarországra nézve szerinte Németország jelentette. A könyv szerint a dunai népek életének újjászervezése – történelmi és faji okokból kifolyólag – egy új, népből felfrissült magyar elit feladata, vagyis fajvédelem, politikai-társadalmi reformok és birodalmi gondolat nemcsak összefüggtek, de egymást erősítették Bajcsy-Zsilinszkynek a magyarság vélt ősi képességeire építő modernizációs tervében. 127 A terv regionális kontextusát illetően megállapítható, hogy az „antimodernista modernizáció” paradoxona, vagyis az ősi mintából való megújulás kívánalma meglehetősen általános elképzelés volt a két világháború közti Kelet- és Közép-Európában.128 A nyugathoz való felzárkózás vágyálmát Spengler, Ortega, Orwell vagy Huxley modernitáskritikája is hűtötte, értelemszerűen jóval szűkebb körben. Ebből a látószögből az Adam Smith nevével fémjelzett szabadversenyes kapitalizmus ugyanúgy élhetetlen világot kínált, mint a dogmatikusnak tartott marxi vízió. „A marxizmus ellen azért küzdök, mert az álló rendet gépmechanizmussá akarja süllyeszteni” – fogalmazott Németh László Marxizmus és szocializmus című írásában 1934-ben,129 hasonlóan Bajcsy-Zsilinszkyhez, aki konzervatív gyökereiből fakadóan 125 vitéz Bajcsy-Zsilinszky E.: Nemzeti radikalizmus i. m. 111. 126 Uo. 140. Az NRP választásokra készített programja négy külpolitikai vezérelvet különböztetett meg. Az első „kiinduló pont: Csonkamagyarországnak és a csonka nemzetnek belső megerősítése. A végső cél: a történelmi Magyarország visszaállítása.” A harmadik vezérelv „a dunai népek természetes és lehetőségig érvényesítendő szolidaritása”, a negyedik pedig a magyar–olasz barátság. Mit akar a Nemzeti Radikális Párt? A Nemzeti Radikális Párt teljes programmjának kivonata. Bp. 1930. 7–8. 127 Bartha Á . : „Organikus rend” i. m. 128 Vö. Trencsényi Balázs: A nép lelke: Nemzetkarakterológiai viták Kelet-Európában. Bp. 2011. 129 Németh László: Marxizmus és szocializmus. É. n. [1934]. In: Uő : A minőség forradalma – Kisebbségben. Politikai és irodalmi beszédek, tanulmányok, vitairatok. Bp. 2014. 559–566. Vö. Bartha Ákos: Bal vagy jobb? Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa. Forrás 49. (2017) 2. sz. 40–58.
