Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
BARTHA ÁKOS 659 hagyott fel a szitkozódással, a járőrparancsnoka kijelentette, hogy őrizetbe veszi és meghagyta neki, hogy a járőr kíséretében vonuljon az őrsre. Zsilinszky a szekérről leszállva, késznek mutatkozott arra, hogy a parancsnak eleget tegyen, ellenben egyik társa, Budaházy dr. ügyvéd arra buzdította, hogy ne engedelmeskedjék; e buzdításnak engedve megtagadta a kapott utasítás teljesítését. Erre a járőr parancsnoka egyik csendőrével megbilincselte Zsilinszkyt és az őrsparancsnokságra elővezette.”86 Ezek után Kozma György főszolgabírónak – Kozma Miklós fivéré nek – a közbenjárására még az éjjel kiengedték Bajcsy-Zsilinszkyt és a vele maradó Budaházyt.87 Bárhogyan történt is a nevezetes eset, Bajcsy-Zsilinszky anyagi okok miatt ezt a keresetet is kénytelen volt visszavonni,88 így csupán a vívóterem ben csaphattak össze újra a felek.89 Bajcsy-Zsilinszkynek pedig két évet várnia kellett a tarpai képviselőségre. 90 86 Hivatalos jelentés a tarpai megvasalásról. Ujság, 1929. július 4. 8. A tarpai petíció körül támadt incidens. Pesti Hirlap, 1929. július 4. 2. Illetékes hely Zsilinszky tarpai megbilincseléséről. Pesti Napló, 1929. július 4. 8. A Bethlen-párti 8 Órai Ujság beszámolója szerint Zsilinszky „Tarpára nagyobb, fegyelmezetlen tömeg kíséretében állított be és ennek a tömegnek a magatartása azzal fenyegetett, hogy a közrend és nyugalom teljesen felborul Tarpa községben. Ez volt az oka annak, hogy a csendőrség, értesülve a történtekről, oszlásra szólította fel a tömeget, mikor pedig a tömeg tovább zajongott, Bálint tiszthelyettes Zsilinszky Endrét kérte fel udvariasan arra, hogy távozzék és igyekezzék a tömeget is oszlásra bírni. Zsilinszky azonban ahelyett, hogy maga is igyekezett volna a megzavart nyugalom helyreállítására, éles szavakkal kelt ki a tiszthelyettes ellen, nyíltan megtagadta a kérés teljesítésiét, mire a tiszthelyettes Zsilinszkyt saját biztonsága és a község nyugalmának megóvása érdekében előállította a csendőrőrsön, ahol ezután a vásárosnaményi főszolgabíró intézkedésére később szabadlábra helyezték.” Mi történt Tarpán? 8 Órai Ujság, 1929. július 4. 7. Nagy vonalakban ezt a forgatókönyvet erősíti meg a Vigh Károly hagyatékában fennmaradt (az 1992-es monográfiában fel nem használt) tarpai interjú is, mely a megbilincselésben részt vevő Fekete csendőrrel készült. Fekete is Bajcsy-Zsilinszky akadékoskodását említette, illetve újdonságként a tömeg általi fenyegetettségről is tudósított („nyomultak az emberek kaszával, kapával”), „jött aztán majd a Kozma szolgabíró [...] és mikor bejött, üdvözölték egymást és akkor a bilincses kezivel ráütött az asztalra Zsilinszky és azt mondta, hogy mit gondoltok urak, hogy kommunista vagyok!” Fekete szerint a politikus az őrizetben nyugodt és engedelmes volt, még biztatta is: „fiam, nyugodj meg, mert neked nem lesz úgyse semmi bajod. Parancsot teljesítetted [sic!]”. Rendszer váltás Történetét Kutató Intézet és Archívum. (2015-ben került be Vigh Károly hagyatéka a RETÖRKI Archívumába, benne Bajcsy-Zsilinszky Endrére vonatkozó dokumentumokkal. Az irat anyagban annak rendezése alatt kutathattam, amit ezúton köszönök meg az Archívum munkatársainak.) 87 Vitéz Zsilinszky Endre volt képviselőt a csendőrök Tarpán megvasalták és letartóztatták. Ujság, 1929. július 3. 5. 88 Ruszoly J.: Derecske és Tarpa i. m. 25. 89 „A legutóbbi tarpai időközi választással kapcsolatban lovagias affér keletkezett a kerület megválasztott képviselője: Konkoly Thege Kálmán és a kisebbségben maradt jelölt Zsilinszky Endre között. [...] Az affért hétfőn fegyveresen intézték el. [...] A rövid lefolyású, egymenetes párbajban Zsilinszky Endre támadott és hat centiméter hosszú éles vágást mért ellenfele jobb arcára. Zsilinszky viszont fején két, jobb karján pedig egy lapos vágást kapott. A párbaj után a felek kibékültek.” Konkoly-Thege Kámán képviselő és Zsilinszky Endre párbaja. Pesti Hirlap, 1929. augusztus 13. 15. 90 Az eset utójátékához tartozik Bajcsy-Zsilinszky nyílt levele Bethlen Istvánhoz, melyben a kisstílű választási csalásokat felemlegetve ostorozza a címzettnek tulajdonított „hermafrodita diktatúra”-t. vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nyílt levél gróf Bethlen Istvánhoz. Előörs, 1929. július 13. 1–4. A 8 Órai Ujság szerint „a nyílt levélből ugyanolyan vitézkedő, vagdalkozó hang csendül ki, mint aminőt nyilván akkor
