Századok – 2017

2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái I. rész

A MAGYAR JOBBÁGYOK EREDETE KÉZAI SIMON SZERINT 590 megszűnéséről, valamint a kényszerítő eszközökkel is rendelkező főhatalom meg­alapításáról.64 Lássuk tehát, hogy a három mű – Beaumanoir esetében a Szűcs Jenő által részletesen bemutatott szöveghely (1453. §.) – milyen egymást követő szakaszokra osztja a kormányzati hatalom kialakítását, illetve az a két szöveg, amelyekben erről is szó esik, a szolgaság létrejöttét! 6566 67 68 69 70 71 72 Jean de Meun Philippe de Beaumanoir Kézai Simon 1. Az emberi nem eredendő szabad­sága. 65 1. Az emberi nem eredendő szabad­sága. 66 1. [A hunok / magyarok eredendő szabadsága – erre Kézai nem tér ki, nyilván, mert ez az állapot nem vál­tozik meg akkor, amikor a közösség önmagát irányítja.] 2. Csalás (Baraz / Barat ), majd nyo ­mában Gőg (Orguieulz ) érkezése; az emberek elkezdik megvetni a velük egyenlőket; kialakul a magántulaj­don, elszaporodik a bűnözés. 67 2. A népek szaporodnak – a bűnök sokasodnak a gőg és a bírvágy miatt. 68 2. A nép szaporodik. 69 3. Egy erős parasztot uralkodójuk­ká (prince et seigneur ) választanak. Az utóbbi megesküszik, hogy – igazságot szolgáltat; – megvédi tulajdonukat. Cserébe javakat kap tőlük. 70 3. A közösség királyt választ (roi et seigneur); feladata: – igazságot szolgáltat; – jogi normákat alkot; – védi őket az ellenségtől – és a rossz bíráktól. 71 3. Hat vezért (capitanei / duces vel principes) és egy rector t választanak, akinek bíráskodás a feladata. (A kö­zösség mindegyiküket leteheti, a rector ítéleteit felülbírálhatja.) 72 64 A Rózsaregényt Armand Strubel kiadása (az alábbiakban: Le Roman de la Rose) és Rajnavölgyi Géza fordítása (az alábbiakban: Rózsaregény) alapján idézzük. Az adatokat lásd az előző jegyzetben. 65 Le Roman de la Rose 8359-8458. és 9497-9674. vers; Rózsaregény, 8365-8466. és 9505-9680. vers. 66 Beaumanoir: Coutumes i. m. II., 235.: [...] au commencement tuit furent franc et d’une meisme franchise, car chascuns set que nous descendimes tuit d’un pere et d’une mere. 67 Le Roman de la Rose 9532-9612. vers; Rózsaregény 9540-9617. vers. 68 Beaumanoir: Coutumes i. m. II., 235.: Mes quant li pueples commença a croistre et guerres et mautalent furent commencié par orgueil et par envie, qui plus regnoit lors et fet encore que mestiers ne fust... 69 SRH I. 147. 1–2. sor: Igitur in aetate sexta saeculi multiplicati Huni in Scitia habitando ut arena,... 70 Le Roman de la Rose 9613-9620. vers: „Un grant vilain entr’euls eslurent, / Le plus ossu de quanqu’il furent, / Le plus corsu et le greigneur, / Et le firent prince et seigneur. / Cil jura que droit leur rendroit / Et que leur loges deffendroit, / Se chascuns endroit soi li livre / Des biens dont il se puisse vivre.” Rózsaregény 9619-9626. vers: „Erős fickó volt, nagydarab / megtermett, jó derék alak, / nem volt közöttük több ilyen / – ő lett hát a fejedelem. / Esküt tett, hogy ítélkezik, / s megvédi házuk, javaik, / vagyonukból ám adjanak, / miből jól él, s óv másokat.” 71 Beaumanoir: Coutumes i. m. II., 235.: [...] la communetés du pueple, cil qui avoient talent de vivre en pes, regarderent qu’il ne pourroient vivre en pes tant comme chascuns cuideroit estre aussi grans sires l’uns comme l’autres: si eslurent roi et le firent seigneur d’aus et li donnerent le pouoir d’aus justicier de leur mesfès, de fere commandemens et establissemens seur aus. Lásd még a 74. jegyzetben idézett szöveg elejét. 72 SRH I. 147. 1–4 és 8–14. sor: [...] Huni [...] in unum congregati, capitaneos inter se, scilicet duces vel principes praefecerunt [...] Constituernt quoque inter se rectorem unum [...] qui communem exercitum iudicaret, dissidentium lites sopiret, castigaret malefactores, fures ac latrones. Ita quidem, ut si rector idem immoderatam sententiam definiret, communitas in irritum revocaret, errantem capi­taneum et rectorem deponeret quando vellet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom