Századok – 2017
2017 / 1. szám - NEMZETKÖZI TÜKÖR - A Századok jubileumi körkérdései – külföldi laptársaink válaszai
59 NEMZETKÖZI TÜKÖR A Századok jubileumi körkérdései – külföldi laptársaink válaszai A Századok szerkesztősége lapunk 150 éves évfordulója alkalmával körkérdése ket intézett külföldi társlapjainkhoz. Három kérdést tettünk fel: laptársainkat a történettudományi folyóiratok jövőjéről kérdeztük a „digitális korban”, ezzel összefüggésben érdeklődtünk a külföldi folyóiratok működésében bekövetkezett változásokról, s végül azt firtattuk, hogy lehet-e, kell-e a történettudományi tanulmányokat a természettudományokban bevezetett mérési technikákkal, velük azonos módon értékelni. Hat folyóirattól kaptunk érdemi válaszokat, melyeket alább adunk közre. A külföldi lapok: az amerikai American Historical Review , a cseh Český Časopis Historický, a brit English Historical Review , a német Historische Zeitschrift , a dán Historisk Tidskrift, és a román Revista istoric ǎ a maguk országában valamennyien szakmánk központi tudományos folyóiratai, nemzetközileg is mértékadó történettudományi orgánumok. A történész szerkesztők véleménye a feltett kérdésekről nagyfokú egyetértést tükröz. A külföldi szakemberek véleményének számos részlete nemcsak a hazai történészek és a történettudomány iránt érdeklődő magyar nagyközönség számára hasznos és tanulságos, hanem szélesebb körben: a humán- és a társadalomtudományok magyar művelőinek körében általánosabban is érdeklődésre, sőt a legtöbbször rokonszenvre számíthat. A mi kérdéseinkre adott nemzetközi válaszok ugyanis megerősítenek bennünket abbani meggyőződésünkben, ami a történeti folyóiratok jelenét és jövőjét, a történettudományos folyóiratok életében bekövetkezett, illetve a közeli jövőben várható változásokat illeti. Különösen feltűnő és meggyőző az az egyetértés, amellyel e nagyhírű külföldi folyóiratok szerkesztői fenntartásaikat, sokszor egyenesen elutasításukat hangoztatják a humán- és a természettudományos tanulmányok mérésének ösz szehasonlíthatóságát illetően. Figyelemre méltó az az egyetértés, amellyel a minden esetben a maguk nemzeti nyelvén megjelenő társlapjaink az anyanyelvi közlés és a – különféle értelemben vett – nemzetköziesedés párhuzamos fontosságát hangsúlyozzák akkor is, amikor
