Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Deák Ágnes: Dessewffy Emil újfajta közvetítő szerepben – 1860–1861
DEÁK ÁGNES 563 Új szerep, régi feladatok Az előzetes várakozások szerint Dessewffy volt hivatva az országgyűlésen a konzervatív képviselők irányítására. Lónyay március végén már feljegyezte: „Azt mondják, hogy Desewffy Emil és Ürményi Józsi lennének a kormánypárt szószólói közt.”43 A későbbi tudósítások azonban mást mutattak. A magyar politikai emigráció „sajtófelelősét”, Jósika Miklós bárót Pestről tájékoztató Károlyi Sándor gróf a konzervatívok országgyűlési vezérének egyértelműen Ürményi Józsefet tekintette, s bár az országgyűlés első heteiben még fel-felbukkan leveleiben Dessewffy neve, azután teljesen eltűnt.44 Kecskeméthy Aurél országgyűlési arc képkarcolataiban szintén alig jutott hely Dessewffy számára – nem véletlenül. 45 Az első hetekben folyó igazolási eljárásokban Dessewffy láthatóan még aktívan részt vett, javasolta például, hogy dolgozzanak ki és fogadjanak el egy verifikációs szabályzatot, de követtársai nem támogatták. Másrészt a titkos szavazással megválasztott győri képviselő ügyében nyilvánított véleményt. Az első felirat általános vitájában viszont egyáltalán nem szólalt fel, bár június 5-én természetesen jelen volt a nyilvános szavazáson, s a felirat mellett szavazott, majd a módosító javaslatok ellenében is Deák eredeti felirati javaslatát támogatta a részletes vitában, s két ügyrendi kérdést érintő kisebb hozzászólást tett. Június végét követően viszont egyáltalán nem lehetett hangját hallani az ülésteremben,46 pedig alaposan felkészült a parlamenti csatározásokra (tanulmányozta például a megyék utasításait), s nem volt rossz szónok.47 Lónyay szerint legfontosabb funkciója az volt, hogy ő elnökölt „a jelen országgyűlés teendőiről hozandó határozat szerkesztésével Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 422.; Beszédéről lásd még Dessewffy levele Szécsenhez. 1861. márc. 24. MNL OL P 90 5/d., Szécsen levele Dessewffyhez, péntek [1861. márc. vége] Uo. 5/e. (Az arisztokráciához való kritikus viszonyulása a reformkortól kezdve Dessewffy politikai identitásának egyik lényeges eleme. Vö. Dénes I. Z.: Közüggyé emelt i. m. 113–114.) 43 „Pest, 20. Márc[ius] [1]861.” Lónyay Menyhért naplója i. m. 165.; Az emigráns Jósika Miklós báró is úgy tudta április elején: „Dessewffy parancsnoksága alatt 40, legfeljebb 50 »ókonzervatív és pecsovics«” van az országgyűlésen. Jósika Kossuthhoz írt levelét (1861. ápr. 3.) idézi Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 438. 44 Varga János: Határozatiak és feliratiak 1861-ben (Gróf Károlyi Sándor levelei báró Jósika Miklós hoz). Levéltári Közlemények 54. (1983) 1–2. sz. 212. 45 Országgyülési árny- és fényképek. Rajzolta Kákay Aranyos. Pest 1861. 52. 46 Az 1861-ik év April 2-án Pesten egybegyült országgyülés képviselőházának napója. Szerk. Hajnik Károly. I–II. Pest 1861. I. 30–31., 36., II. 53., 140., 196–197., 206. Lásd még Dessewffy levele Pompéry Jánoshoz. 1861. ápr. 24. OSZK Kt. Levelestár; „Országgyülés. A nemzeti képviselők IX. ülése ápril 28-kán.” Magyarország, 1861. április 24. ; Vö. Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 444. 47 Dessewffy feljegyzése „Utasítások quod új Rendszer” címmel, dátum nélkül. MNL OL P 90 5. tétel: Dessewffy Emil politikai iratai 1845–1862. Lónyay Menyhért közvetve megörökítette Dessewffy szónoki modorát, Ghyczy Kálmán egyik beszéde kapcsán ugyanis feljegyezte: „Előadási modorában, a lassú, accentuált mondatokban hasonlít a Desewfyéhez, azonban az Emil előadása erőteljesebb, nyomatékosabb.” „Pest, 18. Ápr[ilis]” Lónyay Menyhért naplója i. m. 206.
