Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Velkey Ferenc: Egy reformkori baráti-politikai szövetség és próbája: Széchenyi István és Dessewffy Emil
EGY REFORMKORI BARÁTI-POLITIKAI SZÖVETSÉG ÉS PRÓBÁJA 534 a sémát az első szemléző cikk nem követte a Hiradó ban, s néhány oldalvágással bírálta a művet: „harminc negyven vezércikk egyvégtében”. A többiben jellemző a Széchenyi iránti tisztelet, de az egyértelmű konzervatív önvédelem is. Szécsen Antal anonim cikkében a közös elvi alapot mutatta ki Széchenyi és a konzervatívok között, s így egy másik korszak hagyatékának tekintette különállását, illetve különböző politikai mozgások (változandó) eredőjének látja mostani helyzetét. A sajtóbeli megnyilatkozások világossá teszik, és a cikkek rendre ki is mondják, hogy „a gróf röpirata, a konzervatív ügynek is gyengítésére ütött ki; ez tény!” 52 Széchenyinek két korabeli megnyilatkozása azt mutatja, hogy ő elvárta volna a konzervatívoktól, hogy olvassák ki a műből a közeledés szándékát. Némi sértettségre utal egy ismeretlenhez írt március 11-i sora: „Többi közt: hogy a konzervatívok általján véve oly felszínesen fogták fel röpiratomat stb. és a Budapesti Hiradó (nem Szécsen Antal) vagdalt is, nem volt ildomos taktika a pártra nézve.”53 Kétségtelen, hogy Széchenyi visszafogta a progresszista offenzívát, méghoz zá azért, mert tekintettel akart lenni a konzervatívok szempontjaira: ne bontsák meg a kormánytámogató politikai erőket. A konzervatív olvasói a műnek azonban nehezen értelmezhették a Széchenyi-féle elmozdulás finom árnyalatait. A mű elején ugyanis egyértelmű kettős elhatárolódással teremtette meg a politikai identitását a gróf. Titkárának Tasner Antalnak már a dolog távlatában értelmezte a helyzetet: „[...] meglehetne, hogy én csak 15., 16. vagy még későbben érkeznék Pestre; minthogy, megvallom, a két konferenciát szinte szeretem elkerülni. Az ellenzékibe úgy sem vagyok meghívva, konzervatívok pedig részint oly ostobául fogták fel könyvemet, hogy szinte jobb, ha most feléjük sem megyek: ha Pesten vagyok, nehéz ezt elkerülni.”54 Széchenyi a márciusi konferencián va lóban nem vett részt, egyiken sem. Bécsben tárgyalt március 15-én éppen a Tisza-ügy támogatásáról, és kifejezetten játékosan fogta fel, hogy a nemzeti ügyben elért sikere (akkor úgy tudta, megvan a Tiszára az egy millió) disszonáns helyzetet teremt a Politikai programm töredékek miatti általános elutasí tottságával. Jószágkormányzójának, így számolt be helyzetéről hazatérte után: „Én itt tegnap érkeztem – azt mondják, ma macskazenét csinálnak – éppen nem bánnám. Azt is meg kell probálnom [...] Holnap Tiszavölgyi ülés van 52 Gr. Széchenyi István és a konzervativizmus I–III. Nemzeti Ujság, 1847. február 26., február 28., március 2. [Szécsen Antal: ] Gr. Széchenyi Istvánnak egy új munkája jelent meg „Politikai Programm-tö redékek” czím alatt. Budapesti Hiradó, 1847. február 28. Budapesti Hiradó Irodalom és Tudomány rovat [név és szignó nélkül], 1847. március 2.; és egy másik szerzőtől: 1847. március 5. 53 MNL OL SZIGY/11. (1847) 82–83. Bártfai Szabó László másolata. 54 Széchenyi levele márc. 9-én Tasner Antalnak Gróf Széchenyi István levelei. III. (Széchenyi István Munkái VI.) Összegyűjtötte Majláth Béla. Bp. 1891. 506–507.
