Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Velkey Ferenc: Egy reformkori baráti-politikai szövetség és próbája: Széchenyi István és Dessewffy Emil
EGY REFORMKORI BARÁTI-POLITIKAI SZÖVETSÉG ÉS PRÓBÁJA 518 5-én újra szerződött a Jelenkor ral. 15 A hosszabb távú elköteleződésükre vet fényt, hogy egy évre rá megint felvetődött a korábbi kombináció, immár a lapjától megfosztott Kossuth Lajossal összefüggésben: „Ha Kossuth megkapja a Jelenkort akkor én átvenném tán veled a Világot” – tervezte feltételesen Széchenyi akkor Emilhez fordulva. Végül ez a forgatókönyv sem lépett életbe, tervezett szövetségük viszont megvalósulhatott (és megvalósult) azután, hogy Dessewffy Emil aktivizálta magát, és 1844-ben újjászervezte bátyja nyomdokaiba lépve a konzervatív Világ ot, és hatékonyabb újságot indított ugyanazon a tulajdonosi, szerkesztői bázison, immár Budapesti Hiradó néven. 16 E rövid sajtótörténeti fejtegetés világossá teszi, hogy Széchenyinek a Dessewffy Emillel való kapcsolata Aurél hagyatékára épül, s maga Széchenyi is ezt testálja – a mintakövetéssel egyébként lelki értelemben tökéletesen azonosuló – Emilre. Vagyis az ő számára Dessewffy Emil egyértelműen Aurél örököse, s mivel ő ezt fel is vállalja, ezért a legfontosabb közös ügyük Aurél halálának napján kijelölődött a hírlapi téren . 17 Talán innen érthető azoknak a figyelmes mentori gesztusoknak a sora, amelyeket Széchenyi tesz Dessewffy Emil előrehaladása érdekében és a feszültségek enyhítésére. A gróf a saját felelősségével is összefüggő egyértelmű elköteleződéssel viszo nyul mindvégig Dessewffy Emil szerkesztői pályájához és sorsához. Főleg akkor, ha ép pen lapvezéri szerepéből következnek a konfliktusok, és az ellenzékkel való éles konfrontáció következményeit kell elhárítani. Egy hosszabb beszélgetésük során (séta a ligetben 1844 májusának elején), azon aggódva, hogy esetleg Emil Bécset választaná a hivatalnoki pálya vonzásában, a Pesten való letelepedésre biztatja. Lényegében azért ajánlja fel az esetleges közreműködését a lapban, hogy Dessewffy könnyebben dönthessen Pest mellett, mert akkor vállalhatna hivatalt itt is. Széchenyi Metternich körébe is bevezeti 15 1843. febr. 14-én beszélt Császár neki egy esetleges szövetségről a Világgal. Széchenyi írt Dessewffynek, azután lépett be Andrássy a körbe, s következtek a beszélgetések Havas cenzorral, Orosz Józseffel stb. SZIN5 678–679., 694–699. Lásd A magyar sajtó története I. 1705–1848. Szerk. Kókay György. Bp. 1979. 722–727. 16 SZIN6 62.; A magyar sajtó története I. i. m. 778–780. A Budapesti Hiradóval kapcsolatos (kiegészítő) sajtótörténeti vizsgálataimhoz komoly segítséget kaptam Mezei Milán PhD-hallgatótól (DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola), aki Dessewffy Emil lapvezéri pályáját kutatja. Mivel ő a teljes anyagot áttekintette, ezért néhány forrás kópiáját az ő levéltári gyűjtése nyomán tudtam helyben elolvasni. Köszönet érte. A 17., 31., 41., 43., 51. jegyzetekben az általa szkennelt, fényképezett bázisból merítettem. 17 Dessewffy Emil „A Budapesti Hiradó tárgyában” című röpívében (1844. május vége, Pest. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény B 063/2/1844.) jelölte meg (itt példaként hozva) az Aurél-mintával kapcsolatos lelki viszonyát, amely szerint nehéz, lehetetlen annak a minőségnek megfelelni, de „bármi csekély legyen szellemi képességünk [...] igyekezzünk közhaszonra fordítani [...].” Széchenyi pedig Aurél halála után a széles nyilvánosság előtt is emléket állított neki, ezzel is kifejezve megbecsülését. Lásd Széchenyi I. : Üdvlelde i. m. 114–136.
