Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Velkey Ferenc: Egy reformkori baráti-politikai szövetség és próbája: Széchenyi István és Dessewffy Emil
EGY REFORMKORI BARÁTI-POLITIKAI SZÖVETSÉG ÉS PRÓBÁJA 514 Egyszerre természetes és különös jelenségről van szó. Széchenyi életrajzírói azért, hogy az elbeszélésük koherens legyen, szükségszerűen szelektálnak a névanyagban: Teleki László Batthyányval szemben marad alul, Dessewffy Emil pedig Apponyi György kancellárral szemben akkor, amikor azt kell mérlegelni, hogy mely szereplő jelenítheti meg karakteresen a főúri reformellenzékből a benső, de vitatkozó barátot, vagy a konzervatív politikusok közül a (szinte barát) szövetségest. Az arányok azonban látványosan azt is mutatják, hogy a konzervatív ismerősök szinte semmi teret sem kapnak, míg a reformellenzéki kapcsolatok működnek.5 Holott mind a négy esetben azt látjuk, hogy az 1840–43 közötti időszakban erősödött a naplóban a jelenlétük (Batthyánynak nagyon, a többieknek szórványosan), de utána mindannyian a Széchenyi napló meghatározó hősei lettek, a legfontosabbak között. A név említések nem feltétlenül jelölnek találkozásokat, és viszont: a személyes érintettség nem mindig vezet naplónyomhoz, de a regiszteranyag hozzávetőlegesen megmutatja, hogy 1844–1848 között (a szűk családot, munkatársakat leszámítva) a „külső világ” milyen intenzitású szerepet töltött be a gróf életében, vagyis azt, hogy kire irányul a naplóíró figyelme. A sor élén közel azonos adattal Apponyi György és Batthyány Lajos áll. Míg az al- majd főkancellárnál a regiszterek számát nagyban emelik a levélutalások (kapott, írt), addig a reformellenzék vezetőjénél a társasági érintkezés, a magán- és politikai eszmecsere adatai dominálnak. Mindkettő igen élő, erős kapcsolatra utal. Az adatok hierarchiájában következik három egészen eltérő okból domináns személy. Kossuth Lajos, akiről, és aki miatt sokszor ír a gróf, József főherceg nádor, akihez többször fordul, és a naplóíró felesége, Seilern Crescence. Utánuk (némileg az előbbiektől lemaradva) Teleki László következik (kevéssel), megelőzve a kancellárt, Metternich herceget; gróf Keglevich Gábor főtárnokmestert; a régi barátot, gróf Károlyi Györgyöt és a konzervatív politikust, Dessewffy Emil grófot. A két ifjabb gróf (Teleki és Dessewffy), mint Batthyány Lajos Széchenyinek meghatározó politikus-barátai, s mindketten szoros főúri társaságban (főként Pesten) időznek a gróffal, de igen ritkán ugyanabban a társaságban, s még ritkábban a politikában egy felé húzva. 6 Széchenyinek a vezető kormányzati-konzervatív politikusokkal a kapcsolata, a „haszonelvű barátság” jegyeit viseli magán.7 Az ő társas világától nem volt 5 Apponyi György kapcsán egy pontos elemzés, első kísérlet a kapcsolat rekonstrukciójára Czinege Szilvia: „Mein verehrter Freund” – Apponyi György és Széchenyi István kapcsolata az 1840-es évek ben. In: „Nincs egy igaz barátom se!” Tanulmányok Széchenyi István politikai kapcsolatainak történetéhez. Szerk. Velkey Ferenc. (Speculum Historiae Debreceniense 10.) Debrecen 2012. 91–113. 6 Gróf Széchenyi István Naplói V. Magyarország újabbkori történetének forrásai. Gróf Széchenyi István Összes Munkái. Szerk. és bev. Viszota Gyula. Bp. 1937. (a továbbiakban: SZIN5) 351–780., vö. SZIN6 3–743. 7 Átfogóan szól a kérdésről korábbi példákra hivatkozva Fónagy Zoltán: Széchenyi, a barát. Történelmi Szemle 54. (2010) 529–541.
