Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Velkey Ferenc: Egy reformkori baráti-politikai szövetség és próbája: Széchenyi István és Dessewffy Emil
VELKEY FERENC 515 idegen, hogy valamilyen célból nagyon intenzíven rányíljon egy-egy politikusra, közszereplőre, a személyes kapacitálásnak, meggyőzésnek nagymestere volt, úgy is, hogy a körébe vonzotta a számára érdekes, értékes, fontos embereket. Volt úgy, hogy ezt időlegesen csak valamely konkrét cél miatt tette,8 de előfordult (mint Apponyi és Dessewffy esetében), hogy tartós baráti szálak is szövődtek közben, amelyek a politikailag motivált kapcsolatot átszínezhették vagy áthangolták. Apponyi Györgynél inkább csak baráti gesztusokat ragadott meg a téma elemzője, és az „érdekszövetség” jellegre tett nagyobb hangsúlyt.9 Dessewffy Emilnél azonban erősebb személyes szálakat láthatunk. Ennek döntő oka, hogy mindig a „közös tér” volt a meghatározó a viszonyukban. Nem is írtak egymáshoz sok levelet, s ha Dessewffy Emil Pesten időzött, mint 1842. január végétől néhány hónapot (Aurél halála előtt-után); vagy Bécsben találkoztak, mint 1843. március végétől, vagy Pozsonyban, 1844 májusában és októberében, akkor tartalmas naplóbejegyzések jelezték, hogy Széchenyiben megvan az ifjabbra irányuló figyelem. Természetesnek tekinthetjük, hogy Széchenyinek a Dessewffy József gróffal megvívott egykori tollharcai már egyáltalán nem befolyásolták a Világ írójának viszonyulását az apjukat (egykor) védelmükbe vevő ifjakhoz. Aurél és Széchenyi között mindvégig a főúri társasági keretek, majd a politikai szövetség kibontakozó (de nem kiteljesedő) világa szoros kötelékeket teremtett. Tulajdonképpen, mint sok más szerepet, élethelyzetet, Emil szinte megörökölte legidősebb bátyjától Széchenyi figyelmét is. 10 Igazán intenzívvé azonban akkor válhatott csak a kapcsolatuk, amikor Dessewffy Emil Pestre költözése és „lapvezéri” szerepe (1844 júliusától) a szociális érintkezés számos lehetőségét hozta létre köztük. Túl sokszor azonban nem látjuk Dessewffy Emilt a sokrétű és intenzív társasági életet élő Széchenyi legközvetlenebb környezetében, a Zichy-hölgyek szalonjaiban és alkalmain. Batthyány Lajos és felesége Zichy Antónia („Tony”), illetve Károlyi György (és inkább a felesége) Zichy Karolina („C”) a pesti társasági élet nemzeties szellemű és nyitottabb házait vitték. Az elszórt adatok arra utalnak, hogy Széchenyi kezdetben megfordult olykor Emillel a Zichy-hölgyek körében, de mint konzervatív lapvezér, már nem biztos, hogy szívesen látott vendég volt ott, esetleg a nagyobb soireé-kat, bálokat 8 Két nagyon karakteres diétai kapcsolatépítési időszaka volt Széchenyinek (1835–36: hídügy, 1843– 44: két garasos terv). A másodikra egy érzékletes példa Joseph Andrew Blackwell magyarországi küldetései 1843–1851. S. a. r. és utószó Haraszti-Taylor Éva. (Bibliotheca Historica) Bp. 1989. 41–43. 9 Czinege Sz.: „Mein verehrter Freund” i. m. 197–202. 10 Vaderna Gábor: Élet és irodalom. Az irodalom társadalmi használata gróf Dessewffy József életművében. Bp. 2013. 59–101., 253–294. A feszültség korábban feloldódott az ifjakkal, de Széchenyi el is hárította ennek emlékét egy igen nemes gesztussal Aurélra emlékezve a halála után: Az Üdvlelde című könyvecskéje egészében egy, a Dessewffyeknek szóló gesztusként is felfogható. Gróf Széchenyi István : Üdvlelde. Gróf Dessewffy Aurél hátrahagyott némi iromány-töredékivel. Pest 1843. 116–117.
