Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Völgyesi Orsolya: Gróf Dessewffy Emil az 1843–44. évi országgyűlésen
GRÓF DESSEWFFY EMIL AZ 1843–44. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN 504 a megyék már úgyis rendelkeznek. Majd a következő szavakkal zárta beszédét utalva a felsőtábla mérséklő szerepére, s a törvényhozásban betöltendő hivatására: „E felett conservatív eszme az utasitás eszméje, és azt tartom ezen táblának hivatásához nem tartozik a conservativ eszmék iránt ellenszenvet mutatni; hivatása a’ túlságos mozgalmat mérsékelni midőn alulról jő; és valóban különösnek tartanám, ha midőn conservativ eszme pendül meg a’ KK és RR részéről: épen a’ mélt. Fő-RR által nem pártoltatnék.” 16 Gróf Szécsen Antal a felsőtáblán zajló vita kimenete szempontjából lényeges indítvánnyal állt elő: mivel jelenleg a legfontosabb feladat, hogy a városokat ugyanazon helyzetbe hozzák, mint amiben a vármegyék vannak, a törvényhozás nem tehet többet, mint hogy megadja a lehetőséget a városoknak, hogy ők is utasítással láthassák el követeiket. Ennek elérése érdekében a szóban forgó a) pontot elhagyni javasolta, s az alsótábla által kidolgozott javaslat egy későbbi helyén, a szabad királyi városok alkotmányos jogait felsoroló szakaszban kívánta az utasításadás lehetőségét rögzíteni: „És ez által mentve lenne a dolog ’s nem lenne kimondva parancsolólag az utasitásadás a’ városokra nézve, hanem, mint eddig a’ megyékben divatozott, a’ városok szabadakaratában álland.” – fogalmazott a gróf. 17 Eötvös Dessewffy Emil szavaira reagálva elmondta, ő a polgárság egészét akarta felruházni a követválasztás jogával, de mivel álláspontja szerint az egész polgárság nem tanácskozhat az utasításról, annak megszüntetését javasolta. A báró szerint a városok azzal, hogy utasítással látják el követeiket, nem kerülnek ugyanabba a jogállásba, mint a vármegyék, mert bár a gyakorlatban nem a nemesség egésze adja az utasítást, de az elvi lehetőség mégis megvan rá, a városi polgárság azonban még elvben sem lesz ennek a jogosítványnak a birtokában, hiszen a törvény elfogadásával az mindenképpen egy szűkebb testületre lesz bízva. Ezen a ponton fontos felidézni, hogy a rendek eredeti javaslata szerint a polgárság közvetlenül választotta volna a képviselőtestületet és az országgyűlési követeket, az utasítást azonban már a képviselőtestület szerkesztené.18 A felsőtábla ezt már a március 26-i vita előtt úgy módosította gróf Zichy Ferenc indítványára, hogy az országgyűlési követeket ne a polgárság, hanem a képviselőtestület válassza meg. Ebben a helyzetben Eötvös nem támogathatta a rendi javaslatot, 16 Uo. 95. 17 Uo. 97. 18 A rendek 1844. február 5-i üzenetét lásd Felséges Első Ferdinánd austriai császár, Magyar és Csehországoknak e’ néven ötödik apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1843/4-ik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek írásai. II. (a továbbiakban: Irományok) Pozsony 1844. 105–135. Ennek 388. §-a szerint: „ Az országgyűlési követek az összes polgárok által kijelelés nélkül közvetlen választatnak.” Uo. 130. A főrendek javaslata azonban ezt módosította, és a követválasztás jogát a képviselőtestületre ruházta volna. A felsőtábla üzenetének vonatkozó pontját lásd uo. 246.
