Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Völgyesi Orsolya: Gróf Dessewffy Emil az 1843–44. évi országgyűlésen
VÖLGYESI ORSOLYA 501 A felsőtáblán az uralkodói előterjesztésekben is szereplő tárgy, a nagy figyelmet kiváltó városi kérdést szabályozó törvényjavaslat volt a napirenden, mikor Dessewffy Emil 1844. március 26-án első ízben felszólalt.8 Beszédét a következő retorikai fordulattal kezdte: „Midőn legelőször jut nekem azon szerencse a’ mélt. főrendi táblánál felszólalni, előre bátorkodom a’ mélt. Fő-RR engedékenységét kikérni, ha parliamentaris vitatkozásokban eddigi csekély gyakorlatom mellett nem leszek képes azon logicai rendben előadni eszméimet, mellyhez a’ mélt. Fő-RR e’ termben hozzá szoktatva vagynak.”9 Milyen szituációban, milyen előzmé nyek után kért szót első ízben Dessewffy? A március 26-i ülésen a városi kérdést szabályozó törvénytervezet 249. §. a) pontja került felolvasásra, mely a városi követeknek adandó utasításokkal foglalkozott. Gróf Péchy Emanuel rögtön a szakasz felolvasása után azt javasolta, hagyják ki a törvénytervezetből ezt a pontot, s majd akkor térjenek vissza rá, ha az országgyűlés elrendezése kerül napirendre, annál is inkább mert fontosnak tartja, hogy a követek törvényhozási állása azonos legyen: „már pedig ha a’ törvény azt fogja mondani: hogy a’ városi követek utasitással tartoznak ellátva lenni, a’ megyeiekre nézve pedig a’ törvény sehol nem mondja, hogy tartoznak utasitással ellátva lenni: a’ hazának követei között különbség fog létezni.”10 Báró Eötvös József egyetértett a javaslattal, de más okból. Úgy vélte ugyanis, a kihagyás egyet jelentene a városokban a követutasítások megszűnésével, ami – meggyőződése szerint – magával vonja majd a megyei instrukciók eltörlését is, ami által az ország csak nyerhet. „Itt állunk felfogásom szerint a’ legfontosabb határozatok egyike előtt; ha a mélt. Fő-RR a’ 249§ a) alatti pontját fölveszik: az utasítási rendszert, melly eddig még törvényben szentesítve nincs, törvényesitteték; ha a’ mélt. Fő RR az a) alatti pontot kihagyják: a’ jelen pillanatban az utasitásokat megszüntetik a városokra nézve ’s a’ megyékre nézve is; de a’ mit tesznek semmiesetre sem lehet meghagyása a’ jelen állapotnak, hanem mindenesetre vagy positiv sanctioja az utasítási rendszernek, vagy annak positiv megszüntetése.”11 Nem meglepő, hogy Eötvös a továbbiakban aztán így fogalmazott: „Nekem tökéletes meggyőződésem, – és talán nincsen politicus tárgy a’ világon, mellyről olly tisztán megvolnék győződve, – hogy a’ követi utasitások rendszere, valamint általánvéve minden 8 A városi kérdésről újabban lásd Czoch Gábor: Hogyan határozható meg a város területe? Az 1843/44. évi városi törvény vitái. In: Uő: „A városok szíverek”. Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról. Pozsony 2009. 39–54. 9 Felséges Első Ferdinánd austriai császár, Magyar- és Csehországnak e’ néven ötödik koronás királya által szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kére rendelt Magyar-országgyülésen a’ méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. IV. Pozsony 1844. (a továbbiakban: Főrendi napló) 94. 10 Uo. 91. 11 Uo. 92.
