Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Vaderna Gábor: Dessewffyek. A konzervativizmus három útja
VADERNA GÁBOR 495 ellenőrzését a kormányzatra kellene átruházni,47 addig Emil már továbblépett ennél, amikor (már 1843-ban!) azt követelte, hogy a megyék feletti ellenőrzést teljes egészében vegye át a kormányzat a jövőbeli anarchiát elkerülendő.48 Tegye mindezt azért – s itt mintha az apja érvelne –, mivel a vármegye a közélet iskolája, a magyar alkotmányosság életfeltétele, a nemzeti vagyon és értelmesség fenntartásának kerete. Mindezek garanciája azonban a politikai szabadság teljes kiiktatása – s e tekintetben már egyáltalán nem hasonlít apjáéra álláspontja, hanem inkább a konzervativizmus Friedrich Gentztől való értelmezése jelenik itt meg, aki szerint a politikai szabadság olyan természetes szabadság, melyből kivontak mindent, ami egy állam létezését veszélyezteti. 49 Tehát egyfelől azért elvetendőek a reformjavaslatok, mert a törvényes rendet fenyegetik, másfelől viszont be kell avatkozni azokon a pontokon, ahol e rendet veszélyeztető elemek megjelennek (például a vármegyerendszert meg kell reformálni ennek érdekében). Dessewffy Emil publicisztikájának másik sajátossága, hogy miközben feltehetően javarészt az ő indíttatásának és tollának köszönhetőek a negyvenes évek derekától megszaporodó konzervatív pártprogramok, a legkisebb Dessewffy-fiú vadászterülete mégiscsak a gazdasággal kapcsolatos ügyek körül terült el. Két tanulmánykötete, a korai Alföldi levelek és az 1843-as Parlagi eszmék 50 egyaránt gazdaságpolitikai fejtegetéseket tartalmazott, s mintegy azok farvizén alakította ki a maga sajátos konzervatív álláspontját. Ennek köze lehet ahhoz is, hogy apja őt tudatosan a család gazdasági ügyeinek majdani intézőjeként nevelte (s Aurél haláláig e feladatának meg is felelt),51 így egyfajta adottság is lehetett, hogy a gaz dasági vitákhoz nem közjogi oldalról szólt hozzá, hanem azok konkrétságát próbálta megragadni, sőt – legalábbis többen ezt állítják – ehhez rendelkezett is némi szakértelemmel. Azonban a vám- és kereskedelempolitika vizsgálatában az általános szempontok és a konkrét helyzetek nála némiképp összeütközésbe kerültek 47 X.Y.Z. [Gróf Dessewffy Aurél]: Törvényhozás és megyei hatóság viszonyai. Világ, 1841. szeptember 8. 287–288. Lásd X.Y.Z. könyv gróf Dessewffy Auréltól. Pesten 1841. 1–13. Lásd Dénes I. Z.: Közüggyé emelt i. m. 51. Sztáray álláspontjáról lásd 54–55. 48 Egy conservativ [Dessewffy Emil]: Parlagi eszmék, igénytelen nézetek, szerénytelen tervek a’ fügő kér dések ’s az országgyűlése körül. Pest 1843. 29–43. 49 Friedrich von Gentz: A politikai szabadságról és a kormányzáshoz való viszonyáról. In: Konzervativizmus i. m. 371–385. A konzervatív felvilágosodás önkorlátozásáról lásd Pocock, J. G. A.: Konzervatív felvilágosodás i. m. 231–232. 50 Lásd Gróf Dessewffy Emil: Alföldi levelek (1839–1840) és néhány toldalék (1841). Budán 1842.; [Dessewffy E.]: Parlagi eszmék i. m. Ide tartozik még egy röpirata és egy 1847-es cikkgyűjteménye is. Lásd Gróf Dessewffy Emil: Néhány szó hazámfiaihoz Magyarországnak Fiumevali öszvekötettése tárgyá ban. 1844. július 22.; Grof Dessewffy Emil: Fizessünk! mennyit becsülettel elbirunk, magunknak, ma gunkért. Pesten 1847. 51 Lásd Vaderna G.: Élet és irodalom i. m. 67.
