Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Vaderna Gábor: Dessewffyek. A konzervativizmus három útja
DESSEWFFYEK. A KONZERVATIVIZMUS HÁROM ÚTJA 488 minden kötöttség, bármiféle korlátozás nélkül kerülhessenek kapcsolatba. „Jussa van a’ polgárnak polgárhoz szóllani” – írta –, „jussa az embernek más ember ideájit vi’sgálni, taglalni, ezen taglalatok, ezen vi’sgálatok ismét minden polgár, minden ember szabad megbirálása alá tartozhatnak”.25 Az ideák és vélemények tehát ezen taglalások során, egy folyamatos beszélgetés következtében mintegy maguktól kifejlenek, de e kifejlés természetes menetét sem a vélemények visszatartása által, sem egyes vélemények erőszakos terjesztése által nem lehet befolyásolni: „a’ kifejledezést olly kevéssé kell siettetni mint késleltetni, már pedig ezen természetes fejledezési menet miben talál tetemesebb, és tartósabb akadályt, mint a’ sajtóelőtti könyvvi’sgálatban?”26 A természetes fejlődésre való utalás szokásos része a konzervatív politikai szótáraknak, s hogy az intézményrombolás érvét Dessewffy megtámogassa, egyfelől a cenzúra káros mivoltát illusztráló történelmi példatárat vonultat fel (mely jórészt a római történelemből hoz példákat, de a közelmúlt politikai eseményeinek értékelését is elvégzi), másfelől a magyar jogtörténet azon passzusait citálja, melyek valóban értelmezhetőek a megszólalás szabadságának kinyilatkoztatásaiként (Szent István törvénykönyvéből és a 16. századból hoz fel helyeket). Dessewffy Aurél valamikor 1838 derekán írhatta meg magánvéleményét apja különvéleményéről franciául (a családon belül e nyelven leveleztek), melyre az apa válaszolt is. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ebből az is kiderül, hogy Aurél fordította magyarra az apa latin közjogi szövegét néhány évvel korábban.)27 Talán a leg fontosabb szemléleti különbség az volt közöttük, hogy Aurél nem volt hajlandó a sajtószabadság ügyét elvi kérdésként kezelni: „a kérdés tehát” – írta – „a politikai 25 A szöveg latinul íródott, s eredetileg is ezen a nyelven jelent meg a bizottsági munkák eredményeit összegző kiadványokban. Lásd Comes Josephus Desewffy: Votum separatum. Circa propositum Articu lum de Censura Librorum praeventiva. In: Opinio Excelsae Regnicolaris-Deputationis motivis suffulta, pro pertractandis in consequentiam Articuli 67: 1790 / 1 elaboratis Systematicis Operatis Articulo 8. 1825 / 7 exmissae, circa Objecta ad Deputationem Publico-Politicam relata. Posonii 1830. VIII. De Censura Librorum cum Projecto Articuli, 7–29.; Comes Josephus Desewffy: Votum separatum. Circa propositum Articulum de Censura Librorum praeventiva. In: Opinio Excelsae Regnicolaris-Deputationis motivis suffulta, pro pertractandis in consequentiam Articuli 67: 1790–91 elaboratis Systematicis Operatis Articulo 8. 1825–27. exmissae, circa Objecta ad Deputationem Publico-Politicam relata. Pestini 1831. 145–162. Német fordítása a következő évben jelent meg, lásd Graf Joseph von Deßewffy: Ueber Preßfreiheit und Bücherzensur im allgemeinen und mit besonderer Beziehung auf Ungarn. Mit Bewilligung des Verfassers aus der lateinischen Handschrift frei übersetzt von C. F. Leipzig 1831. Magyar fordítása kéziratban megtalálható, lásd Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár, Fol. Hung. 1822. Ennek kiadását előkészítettem, lásd Vaderna Gábor: Gróf Dessewffy József a sajtószabad ságról és a cenzúráról. In: Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények. Főszerk. Ujváry Gábor, felelős szerk. Lengyel Réka. Bp. 2017. (megjelenés alatt) A továbbiakban az egyszerű visszakereshetőség érdekében a magyar szöveget idézem és a paragrafust hivatkozom: 5. §. 26 8. §. 27 A sejtésről és közvetett bizonyítékairól lásd Vaderna G.: Élet és irodalom i. m. 247.
