Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Vaderna Gábor: Dessewffyek. A konzervativizmus három útja
VADERNA GÁBOR 489 alkalmazhatóság körül forog, amely téren nincs föltétlen igazság.” 28 Azt az érvet, mely szerint a sajtó szabadsága azért sem káros, mert általa az igazság végül is győzedelmeskedik, azzal utasította el, hogy a „valóságban az emberi szenvedélyek és érdekek különösen a tömegeké sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint az emberiség hideg elméje”,29 azaz: éppenséggel nem az értelem túlzásaitól volna félnivalónk, hanem sokkalta inkább az indulatokat, érzelmeket kellene féken tartani. A sajtó szabadsága nála is fék, de nem a mértékre vezető, a szélsőségek ellen hatékony védelmet nyújtó értelemben, hanem inkább a fejlődést akadályozó tényező. Franciaország akkor fejlődött a leggyorsabban (XIV. Lajos vagy Napóleon alatt), amikor „állapota a szabadság túlzott ellentéte volt”.30 Egyfelől érvelése sza kított az apjáéval, amikor kijelentette, hogy a „politikai szabadság nem czél, hanem eszköz”,31 s a szabadság mindenek fölé helyezését „az emberi szellem nemes tévedésének” nevezte (azaz felidézte az emberi ész korlátozottságára vonatkozó klasszikus konzervatív érvet),32 másfelől a cenzúra mellett azt a Joseph Sonnenfels által kidolgozott álláspontot követte, mely a cenzúrát a nevelés intézményének tekintette, s központilag szabályozta volna, hogy ki milyen könyvhez férhessék hozzá.33 Végül támadta az apa filozófiai-antropológiai álláspontját, amikor a po litikai helyzet értékelésének praktikumát a politikai szabadság Dessewffy Józsefféle fogalma fölé helyezte, s az igazság–hamisság dichotómia helyére a látszat és a valóság ellentétpárját tette. Nem véletlen hát az sem, hogy amikor néhány évvel később az 1839/40-es országgyűlés által kiküldött büntetőjogi választmány tagjaként Aurél, immár a konzervatívok politikai vezére, a Deák Ferenc vezette liberális csoport ellen küzdött, akkor az esküdtszéki bíráskodás ötletét támadva amellett érvelhetett, hogy az állami irányítás alatt álló hierarchikus szervezeti felépítés inkább garantálja az igazságszolgáltatás stabilitását, mint a véletlenszerűen egymás mellé kerülő, olykor tudatlan és képzetlen állampolgárok alkalmi együttese. (Csak egyfajta békebíráskodást vezetett volna be, mely a külső kontrollt csak a perek előkészítésében és a nyomozásban engedte volna meg, az érdemi döntést 28 A szöveg első megjelenését franciául és német fordításban lásd Graf Aurel Dessewffy: Freiheit der Presse [németül és franciául]. In: Aus den Papieren des Grafen Aurel Dessewffy i. m. 34–49. Magyar fordítása: Gróf Dessewffy Aurél: A sajtószabadságról. In: Gróf Dessewffy Aurél összes művei i. m. 343– 349. Az idézetek a magyar fordításból származnak: 344. 29 Uo. 346. 30 Uo. 347. 31 Uo. 32 Uo. 348. 33 Erről az összefüggésről lásd Bodo Plachta: Zensur: eine Institution der Aufklärung? In: Strukturwan del kultureller Praxis. Beiträge zu einer kulturwissenschaftlicher Sicht des theresianischen Zeitalters. Szerk. Franz M. Eybl. Wien 2002. 153–166.
