Századok – 2017
2017 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Gyenesei József (szerk.): Hátországban – Kecskemét az I. világháború idején (Fóris Ákos)
TÖRTÉNETI IRODALOM 458 együttgondolkodásra késztetik az olvasót, miközben a szerzők a korszak politikai viszonyaiba is betekintést nyújtanak. Mindazonáltal az újfajta, részletgazdag, forrásközpontú szemlélet és megközelítési mód, a közérthető, olvasmányos stílus, valamint a találóan összeválogatott illusztrációk lehetővé teszik, hogy a köztudatban egy modernebb Széll Kálmán-kép is elterjedhessen. Schwarczwölder Ádám hamarosan elkészülő disszertációja, majd a tervezett Széllmonográfiája ugyancsak ezt a célt szolgálják majd. Remélhetőleg a kezdeményezés példaként fog szolgálni más politikusok életrajzainak hasonlóan alapos bemutatásához. Ordasi Ágnes HÁTORSZÁGBAN KECSKEMÉT AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Szerk. Gyenesei József. MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára, Kecskemét 2015. 550 oldal Az első világháború 100. évfordulójának kapcsán országszerte kutatások indultak annak érdekében, hogy a Nagy Háború hátországát, a háborúnak az otthon maradottak életére gyakorolt hatását feltárják. Ennek keretében a legjelentősebb hazai közgyűjtemények konferenciák, kiállítások és tanulmánykötetek révén az illetékességi körükbe tartozó iratanyag alapján dolgozták fel a világháború hátországának történetét. Ebbe a munkába kapcsolódott be a Bács-Kiskun Megyei Levéltár is, s eredményként 2015 novemberére megszületett a Hátországban – Kecskemét az I. világháború idején című kötet, mely hét tanulmányban fog lalkozik a törvényhatósági jogú város világháborús történetével. Az első hat tanulmány tematikusan taglalja a város első világháborús szerepvállalását. Tóth Szilárd a sorozások és felmentések kérdését, Gyenesi József a város hadikölcsönjegyzéseit, Sóber Péter a hadifoglyok és internáltak ügyét, míg Hajagos Csaba Kecskemét közegészségügyét és rokkantpolitikáját vizsgálta. Péterné Fehér Mária kismonográfia terjedelemben megírt tanulmányában a városvezetés tevékenységén belül több problémakört tekint át, így a közigazgatás zavartalan biztosítását, a város közélelmezésének és közellátásának megszervezését, az itthon maradottak és hadba vonultak segélyezését, illetve támogatását, Kecskemétnek a felvidéki újjáépítésben való részvételét, a hadi munkaalkalmak megszervezését, illetve a városban állomásozó helyőrség és a lakosság kapcsolatrendszerét. Rigó Róbert tanulmánya elvileg nem kapcsolódna szorosan a városvezetés tevékenységéhez, viszont a szerző a sajtó tevékenységét elsősorban Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai alapján ismerteti és elemzi. A szerzők a tematikus bemutatás során a jogszabályi környezet ismertetését követően alapvetően kronologikus rendben ismertetik tanulmányuk témáját. Céljuk az, hogy az adott témák lehető legrészletesebb leírását adják.
