Századok – 2017
2017 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Enikő Buzási – Géza Pálffy: Augsburg – Wien – München – Innsbruck. Die frühesten Darstellungen der Stephanskrone und die Entstehung der Exemplare des Ehrenspiegels des Hauses Österreich (Németh S. Katalin)
TÖRTÉNETI IRODALOM 451 Enikő Buzási – Géza Pálffy AUGSBURG WIEN MÜNCHEN INNSBRUCK Die frühesten Darstellungen der Stephanskrone und die Entstehung der Exemplare des Ehrenspiegels des Hauses Österreich MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp. 2015. 167 oldal Az MTA BTK Lendület Szent Korona kutatócsoportja 2012 óta foglalkozik a magyar királyi korona sok évszázados történetével, a koronázás tárgyi emlékeivel, a királyi jelvények megjelenítésével és kalandos sorsával. A korona megjelenítésének történetét és nem kevés új felfedezést tett közé először magyar nyelven Buzási Enikő és Pálffy Géza 2014-ben a Művészettörténeti Értesítőben [62. (2014) 2. sz. 217–264.] A magyar korona eddigi ismert legko rábbi autentikus ábrázolásának keletkezéséről. A Szent Korona a Habsburg Ehrenspiegelben cím mel. A folyóirat jellegéből adódóan az illusztrációk csak fekete-fehér változatban jelenhettek meg, külön öröm tehát, hogy a most önálló kiadványként látott napvilágot német nyelvű kötet kiváló minőségű színes illusztrációkkal teszi művészettörténeti szempontból is autentikusan tanulmányozhatóvá a magyar királyi korona ábrázolásának történetét. A bevezető fejezetben Pálffy Géza felvázolja a magyar korona első hiteles ábrázolásának tartott Mátyás király-féle pecsét történeti szerepét és a hozzá kapcsolódó feltételezéseket, amelyek egyike sem tudott a mai napig választ adni arra, hol és mikor készült az első rajz, aminek alapján a királyi pecsétre a ma már alig felismerhető koronaábrázolás került. A kutatás számos elmélete a magyar királyi korona első képi megjelenítését 1440 és 1559 közötti több mint száz év legkülönbözőbb időszakára helyezi anélkül, hogy bizonyos dátumok mögött tényleges levéltári forrás vagy megbízhatónak tartott közvetett bizonyíték állna. A szerzők által legkorábbinak vélt koronarajzot a mostanáig Fugger-krónikának nevezett kódex tartalmazza, amelyet a Bayerische Staatsbibliothek Kézirattára őriz (Cgm 895, fol. 308r), s bár évtizedek óta ismert volt, ennek ellenére keletkezéstörténete mostanáig feltáratlan maradt. Az ún. Fugger-krónikával a hazai és a nemzetközi szakirodalom is foglalkozott, azonban sem tényleges keletkezése és tartalma, sem a keletkezés ideje tekintetében nem alakult ki közmeg egyezés. A szakirodalom különböző megközelítésből, de elsősorban a kötésén található évszámot figyelembe vége a kódex keletkezését az 1547/48–1555 (esetleg 1559) közötti időszakra teszi, és a Fugger család krónikájának tartja a kéziratot. Radikálisabb álláspontot képviselt még a közelmúltban is Pap Gábor művészettörténész, akinek véleménye szerint a magyar királyi korona 1440 és 1463 között zálogban a Fugger család birtokában volt, és a családi krónikába ekkor rajzoltatták bele az első hiteles ábrázolást. Németh Zsolt fizikus ugyancsak a Fugger családnál őrzött koronát tekinti az ábrázolás alapjának, de a datálást 1555-re helyezi, nem kizárva, hogy a rajznak lehetett egy 15. századi – ma még ismeretlen – előképe is. Az előkép tekintetében hasonló véleményen van Wolfgang Jahn német kutató is, ő azonban II. (Jagello) Ulászló korára, a 15–16. század fordulójára (1490–1516) helyezi az
