Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
KARIKATÚRÁK A PROPAGANDA SZOLGÁLATÁBAN (1939–1944) 440 nak tulajdonított vonásokat összegzi egy Dávid-csillagot ábrázoló karikatúra is, amely szerint jellemző rájuk a „hazaárulás, feketepiac, fajgyalázás, nemzetgyalázás, destruálás, rémhírterjesztés”.113 Mindegyik jelzőhöz képi magyarázatot is fűzött az alkotó: a hazaárulást a bolsevikokkal való sugdolózással ábrázolja – utalva az 1919-es magyarországi eseményekre –, a nemzetgyalázó a magyar zászlót tapossa meg, míg a fajgyalázó zsidó keresztény hölgyhöz közeledik. A destruáló ravasz mosoly lyal az arcán keresztényt próbál meggyőzni valamiről, a feketepiachoz egy ördögi attribútumokkal rendelkező házaló társul, míg a rémhírterjesztő száját eltakarva beszél. E gúnyrajz mondanivalójához hasonlóan a fajelmélethez kapcsolódik, amikor a zsidók a „magyar fa” megrongálójaként tűntek fel a fa gyökerénél növő gyilkos galócák képében, a jövőt pedig úgy képzelte el a Magyarság rajzolója, hogy a zsidó alak egy nyilaskeresztes présgépbe kerül, mely végső soron a halálát okozza majd.114 A ruhájukon már Dávid-csillagot viselő zsidók szögesdróttal a Harmadik Birodalom területén saját magukat kerítették be, mellettük pénzeszsákok láthatók, azaz saját üzérkedéseik áldozataivá váltak, sorsukról ők maguk tehetnek a kortárs alkotó szerint, amivel legitimálni igyekezett a zsidók elleni kegyetlenkedéseket. 115 A zsidók tervezett kitelepítéséről is számos rajz született, például a zsidókat és a bolsevikokat – élükön Sztálinnal – söpri ki Európából egy erős kéz, vagy a Drótkefe képe, melyen zsidók állnak sorba a pályaudvaron, hogy elhagyják az országot. 116 A Kladderadatsch ban önállóan, csupán szimbólumokon keresztül nem jelentek meg a zsidók, inkább az asszociációkat, képzettársításokat részesítették előnyben a rajzolók, az Ošišani jež és a Flekken hasábjain pedig egyáltalán nem kaptak teret az antiszemita rajzok. A Drótkefe 1940-ben még alig közölt antiszemita karikatúrákat, azonban ezek száma minden évfolyamban egyre inkább nőtt, s a dualizmus kori asszimilációs politika helyességét is kétségbe vonta, amikor egyik karikatúráján Szent István elborzadva lovagol végig a fővárosban, miközben az üzletek neveiben csupa zsidó családnevet olvas (Fuchs, Klein, Kohn, Mermelstein). 117 113 Magyarság, 1944. ápr. 29. 6. 114 Uo. 1940. aug. 23. 7., illetve 1940. okt. 4. 7. 115 Uo. 1940. aug. 9. 8. Douglas gyűjteményében azt láthatjuk, hogy – a felszabadítással párhuzamosan – a szövetséges sajtó vizuálisan is tematizálta a zsidók ellen elkövetett tömeggyilkosságokat. Douglas, R. : The World War i. m. 243–244. 116 Magyarság, 1941. nov. 12. 8.; Drótkefe, 1942. márc. 13. 7. 117 Drótkefe, 1941. aug. 22. 1.
