Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
TAMÁS ÁGNES 439 alkalmatlanságának mítosza sem új keletű általánosítás, már a dualizmus korában elterjedt előítélet volt.) Mint láttuk, nemcsak Beneš, hanem a bolsevikok és nyugat-európai szövetségeseik is kapcsolatba kerültek az alkotásokon az izraelitákkal. Az Egyesült Államokhoz kapcsolódó rajzokon egyértelműen azt az összefüggést sugallták az alkotók, hogy az USA-hoz hasonlóan a zsidók is kapzsik, számukra a pénz és a spekuláció a legfontosabb érték. „Az élelmiszerjegy-hamisító” zsidó, aki a Drótkefe karikatúráján liszt-, zsír- és kenyérjegyet nyomtat, különösen ellenszenves lehetett az olvasó szemében, hiszen az egyébként is nyomorúságos hétköznapokat nehezíti így meg – az „átlagember”-ek számára. Új elem a rajzokon, hogy a pénz és a zsidók elnyomó uralma – mely még a (miniszter)elnököket is sakkban tartja – igen hangsúlyos témává vált.110 Az élclapokban megfigyelhető, hogy eleinte az amerikaiak zsidó kötődéseit ábrázolták a pénz és a tőzsde motívumain keresztül, majd ahogy az ellenségek sorába belépett a Szovjetunió is, s az első képeken azonnal megjelent a „bolsevik–zsidó kapcsolat”. 111 Nemcsak a „zsidó test”, hanem a zsidó szimbólumok is negatív kontextusban jelentek meg a lapokban. A Magyarság rajzán például nyilaskereszt sújt le a Dávidcsillagot viselő kígyókra, melyeken a következő feliratokat olvashatjuk: „A magyar feltámadás gáncsolói”, „A magyar jövő elsikkasztói”, „Rágalmazók”. A zsidóság ellen többször megfogalmazott sztereotípia a korszakban, hogy a kezükben lévő sajtótermékek segítségével uszítanak, mint ahogy gazdasági szerepvállalásuk miatt a sikkasztás is gyakori vád volt. Olvasható még a „lajos ivánok” felirat is egy rajz alatt, utalva Lajos Iván politikai íróra, aki 1939-ben, a második világháború előestéjén kifejtette, hogy a hitleri Németország esélytelen a közelgő háború megnyerésére, azaz a hivatalos propagandával ellentétes nézeteket hirdetett.112 A zsidók -110 Kladderadatsch, 1941. márc. 9. 117., illetve 1941. ápr. 6. 164–165; Drótkefe, 1943. jan. 22. 5.; Kladderadatsch, 1943. aug. 29. 476. 111 Uo. 1941. máj. 18. 253.; 1941. júl. 6. 365.; 1944. febr. 6. 61. A kommunista (bolsevik)–zsidó asszociációnak teret engedett az is (amellett, hogy Karl Marx is kikeresztelkedett izraelita családba született), hogy a tanácsköztársaság meghatározó alakjai között számos zsidó származásút találhatunk Magyarországon, illetve a Szovjetunió vezetésében is (például Lev Davidovics Trockij származása az 1920-as években az élclapokban a gúny céltáblájául szolgált). Ennek az összekapcsolásnak Németországban és Magyarországon is megvoltak a hagyományai a szélsőjobboldali írásokban (lásd például a fajvédők szövegeit az 1920-as évekből). Sipos B . : Sajtó és hatalom i. m. 240. 112 Magyarság, 1940. jún. 26. 8. Lajos Iván (1906–1945-ben eltűnt) jogász, fogalmazó. 1944 nyarán a nácik Dachauba internálták, ahonnan 1945 júniusában hazatért. Művének címe: Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében. Pécs 1939. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Megindította: id. Szinnyei József: új sorozat XVII. Bp. 1995. 882.
