Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
TAMÁS ÁGNES 433 A háború harmadik évében azzal a témával igyekeztek nevetségessé tenni Nagy-Britanniát a magyar rajzolók, hogy az ország utolsó reménye már csupán az amerikai segítség lehet, amiért Churchill bármire hajlandó.84 A brit miniszterelnök például ágyban fekvő beteg, aki várja Roosevelt injekcióját („Amerikai segítség”), de az amerikai elnök ahelyett, hogy brit kollégája mellé lépne, s beadná neki az orvosságot, a következőkkel nyugtatja meg: „Csak fel a fejjel barátom, nincsen semmi baj!”85 A brit kormányfő „Szerelmi vallomás”-t tesz az amerikai dollárt megszemélyesítő hölgynek a Lend–Lease Act elfogadását követően, majd a foltozott ruhákban, sebtapaszokkal és lyukas cipőben ábrázolt – nem túl vonzó – Churchill akarja a fiatal amerikai nőt becsábítani a „Bombázlak” feliratú házába. Kéri tőle, hogy most már „ne tétovázzon”, lépjen be a hadviselő felek közé, mert Nagy-Britannia erőforrásai végesek. A New York-i Szabadság-szobortól, amely azonban befogja a fülét, ugyancsak a hadba lépést követeli Churchill dühösen, miközben – az Atlanti-óceán helyett – koponyákon kel át a túlpartra, a háttérben pedig egy csatahajó süllyed el.86 A rajzok Nagy-Britannia veszteségeit, kétségbe esettségét, s az Egyesült Államok hadba lépése előtti optimizmust sugallják. A Szovjetunió a Magyarság ban 1941-ig, az ország megtámadásáig egyetlen ké pen sem szerepelt.87 1941 júniusában azonban megjelenik „A szovjet igaz urai” című karikatúra, mely szerint az országot a halál és a zsidók irányítják, azaz már az első publikált rajzon „egybemosta” az alkotó a zsidóellenes sztereotípiákat a Szovjetunióról élt negatív képpel, amit később többször is megismételt, mint ahogy a halál és a Szovjetunió is gyakran felbukkanó képzettársítás marad mind a magyar, mind pedig a német lapban.88 A szovjetekkel kapcsolatban rendszeresen kigúnyolják a lakosság rossz anyagi körülményeit, ami negatívan befolyásolhatta 84 Az Egyesül Államok 1941. december 7-ig, a Pearl Harbor elleni támadásig nem hadviselő fél, de az év során több szerződést kötött az ország Nagy-Britanniával, illetve a Szovjetunióval: fegyverek és hadianyag szállításáról állapodtak meg 1941 márciusában, majd 1941 augusztusában megszületett az Atlanti Charta. 85 Magyarság, 1941. jan. 18. 8. 86 Uo. 1941. márc. 23. 8.; 1941. júl. 13. 11. Churchill fegyvereket kér: Drótkefe, 1941. jún. 20. 3. 87 A napilap cikkeit Sipos Balázs vette górcső alá, s megállapította, hogy a Magyarság főszerkesztője a német propaganda vonalát követve 1939 augusztusától igyekezett nem szovjetellenes hangnemű írásokat publikálni, de kevés figyelmet szentelt annak, hogy pozitívan tüntesse fel a nagyhatalmat. Főként a szovjet–finn háború időszakában érződött, mennyire kényszerű helyzetbe került a szerkesztő. 1941 nyarától azonban megváltozott az írások hangneme, élesen támadták a Szovjetuniót. Sipos B.: Sajtó és hatalom i. m. 239–252. 88 Magyarság, 1941. jún. 25. 8.
