Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
KARIKATÚRÁK A PROPAGANDA SZOLGÁLATÁBAN (1939–1944) 434 a harci kedvüket. Az egyik illusztrált vicc szereplője a zálogház előtt állva kérdezi, hogy „Mennyit ad elvtárs ezért a fogsorért?”, de a zálogház becsüse nem érti a felvetést: „Miért akarja eladni?”. A válasz szerint azért, mert a férfi úgysem tudja mire használni, „Nincs mit enni vele.” 89 Ha a Szovjetunió hadba lepéséig vizsgáljuk a gúny elsődleges célpontjának kérdését, egyedi vonásként jelentkezik a berlini lapban, hogy 1939-ben Nagy-Britannián kívül Lengyelországra sütötték rá a rajzolók a „főellenség” bélyegét, így is legitimálva a megkezdett háborút. A hangsúlyt a Lengyelországban élő német kisebbség ellen elkövetett (vélt) etnikai alapú kegyetlenkedésekre helyezték, illetve a brit–lengyel kapcsolatokra.90 1940-re a szigetország maradt az egyetlen ellen ség a Kladderadatsch karikatúráin is, míg 1941-ben egyre gyakrabban tűnt fel az Amerikai Egyesült Államok, amely segít a kimerült John Bullnak folytatni a küzdelmet, így okolható a háború elhúzódásáért.91 Miután Nagy-Britannián kívül már mind az Egyesült Államok, mind pedig a Szovjetunió hadviselő fél, gyakran jelentek meg vezető politikusaik – vagy mindhárman, vagy csupán kettő-kettő közülük – együtt a karikatúrákon. A Sztálinról rajzolt igen negatív kép ellenére 1942–1943-ban is a legtöbb gúnyrajzon a két angolszász ország nyert teret, mindhárom nagyhatalomról hasonló számú torzképet csak 1944-ben láthatunk. A leghatásosabb propaganda Alice Goldfarb Marquis szerint legjobban az egyetlen ellenség elleni teljes körű támadással valósítható meg, de ezt a taktikát a karikaturisták a háború elhúzódásával, többfrontossá válásával egyre kevésbé tudták betartani.92 A rajzok különböző tematikát, motívumokat alkalmazva, de általában a szövetségesek nehéz helyzetére utaltak, illetve arra, hogy viszonyuk nem harmonikus, nem tudnak együttműködni, mi több, ellenségesek egymással, ami egyben azt is sugallhatta, hogy a tengelyhatalmakra és szövetségeseikre ennek ellenkezője a jellemző.93 Az egyik gúnyrajzon Maxim Maximovics Litvinov, az ápoló „Molotov-kotyvalék”-ot önt a beteg Roosevelt szájába, s megtudjuk, hogy 89 Uo. 1942. okt. 30. 10. 90 Például Kladderadatsch, 1939. szept. 24. 612. 91 Sztálin és Churchill Roosevelthez imádkozik: Uo. 1942. márc. 29. 193. 92 A hatékony háborús propagandáról lásd Alice Goldfarb Marquis: Words as Weapons. Propaganda in Britain and in Germany During the First World War. Journal of Contemporary History 13. (1978) 467–498. 93 Sztálin és a bolsevizmus Rooseveltre és Churchillre támad: Kladderadatsch, 1944. febr. 20. 87.
