Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Orosz István: Az agrártörténeti kutatások megalapozói Debrecenben: Szabó István és Balogh István
OROSZ ISTVÁN 43 forgalmi ára illette meg őket. A tanulmány folytatásában19 azt is megállapította, hogy az áprilisi törvények után Kossuth megoldásokat keresett a szőlődézsma megváltására, az allodiális földeken élők felszabadulására, a legelőföldek felosztásának nyitva maradt kérdéseire, de a nemesség kárpótlására is. A korai dézsmalajstromok publikálásával hozzájárult a névtani kutatások fejlődéséhez.20 1959-ben, 61 éves korában nyugdíjba vonult, de új tanítványi gár dájával még két jelentős kötettel gazdagította a magyar történettudományt. Az a tény, hogy az 1948-ban szerkesztett kötetét21 méltánytalan támadások érték, 22 s két tanítványát hosszú börtönbüntetésre ítélték, nem szegte kedvét. A két kötet 23 közül különösen a második új megvilágításba helyezte a tőkés korszak parasztságának helyzetét, de arra is lehetőséget teremtett, hogy azok, akik támadták az 50-es években, ismertetéseikben elégtételt adjanak neki. Ezt az Akadémiától is megkapta, mert elnyerte az MTA nagydíját. A nyugdíjban töltött évtized élete legtermékenyebb időszaka volt. Ekkor tett kísérletet a falvakban és a mezővárosokban élő jobbágyság arányának meghatározására.24 Könyvrészletben elemezte Magyarország demográfiai változásait 1330– 1526 között,25 legmélyenszántóbb tanulmánya azonban véleményem szerint a prédiumról jelent meg magyarul és angolul.26 Kiinduló pontja az volt, hogy a korai középkorban a földesúri magánkezelésű gazdaságot prédiumnak, a kora újkorban allodiumnak nevezték. E tanulmányban igazolta, hogy Magyarországon is voltak a 13. század előtt földesúri magánkezelésű gazdaságok, amelyek pontosan megfeleltek a nyugati hasonló gazdaságoknak. E „terra indominicata”-kat 19 Szabó István: Kossuth állásfoglalása a parasztkérdésekben 1848-49-ben. In: Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae, 1957. Debrecen 1959. 20 Szabó István: Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. Bp. 1954. Vö. Kál mán Béla: Helynév és személynév. In: Parasztság és magyarság. Tanulmányok Szabó István történet író születésének 90. évfordulója tiszteletére. Szerk. Rácz István. Debrecen 1989. 136. 21 Szabó István: A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849 január–május. Debrecen 1948. 22 Szabó István: A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849 január–május. (Reprint) Debrecen 1998. A kötetet ért támadásokra lásd Orosz István: Egy centenáriumi kötet kálváriája. Uo. 597–609. 23 Agrártörténeti tanulmányok. Bp. 1960. és A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. III. Bp. 1965. 24 Szabó István: La repartition de la population de Hongrie entre les bourgades et les villages les armées 1449-1526. (Studia Historica 49.) Bp. 1960. 25 Magyarország népessége az 1330 és 1526 évek között. In: Magyarország történeti demográfiája. Szerk. Kovacsics József. Bp. 1963. 26 Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és településtörténelem körében. Agrártörténeti Szemle 5. (1963) 1–49. A Supplementumban rövidítve angolul is megjelent.
