Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Orosz István: Az agrártörténeti kutatások megalapozói Debrecenben: Szabó István és Balogh István
AZ AGRÁRTÖRTÉNETI KUTATÁSOK MEGALAPOZóI DEBRECENBEN 44 telekre ültetett szolgák művelték, így korán megszűnő telepek jöttek létre, és a 14. században megformálódó egységes jobbágyságban ők alkották a felemelkedő réteget, telephelyeik pedig pusztává lettek. Már a prédiumról szóló tanulmány is foglalkozott településtörténeti kérdésekkel, hiszen ezek faluszerű képződmények voltak. Szabó István településtörténeti munkássága azonban a magyar faluval foglalkozó két kötetben teljesedett ki, s nemcsak azt bizonyította, hogy a honfoglaló magyarságot aligha lehet nomádnak, legfeljebb félnomádnak tekinteni, de pontosan elkülönítette a megtelepült életforma legfőbb keretének, a falurendszer fejlődésének főbb szakaszait is a téli szállásoktól a falvakig.27 Bemutatta a falvak megszűnését is, a pusztásodást, és a falu és város közötti átmenetet, a mezővárost is. Elemezte a középkori falu belső rendjét, a közösségi szabályokat és az önkormányzatot, a belső és a külső telkeket, a házat, a falu felett érvényesülő úri hatalmat, a vallásos életet, a falusi mindennapokat. Határozottan cáfolta, hogy az Engels nyomán a marxista történetírásban gyakran szereplő falusi földközösségnek, mint birtoklási és nem termelési közösségnek köze lenne az őskommunizmushoz.28 A néprajzi irodalom feltételezésével szemben azt sem igazolta, hogy 1526 előtt lettek volna ólaskertes települések.29 Életének utolsó éveiben foglalkozott a késő középkori agrárter melés történetével is. Megállapította, hogy a 14-15. század a jobbágygazdaságok uralmának időszaka, a földesurak a jobbágyi járadékból és nem a saját kezelésű birtokok termékeiből élnek,30 és csak a korszak végén kezdődik el az allodiumok kiépítése.31 Ez utóbbiak, az allodiumok kialakulásának történetéről tanulmányt készült írni, ebben azonban halála megakadályozta. Életének utolsó évtizedében szakmai megbecsülése növekedett, de akadémiai tagságát csak postumus 1990 után nyerte vissza, ekkor kapott Széchenyi-díjat is. Balogh Istvánt, aki életének egy szakaszában a Nemzeti Parasztpárt politikusaként főispán is volt, szintén nem kényeztette el a rendszer. A Déri Múzeum igazgatói posztjáról 1957-ben eltávolították, s csak a következő évben kapott állást 27 Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. század). Bp. 1966. A másik kötet már halála után jelent meg.; Uő: A középkori magyar falu. Bp. 1969. 28 Szabó István: A falurendszer i. m. 66. 29 Uo. 153. 30 Szabó István: Ungarns Landwirtschaft von der Mitte des XIV. Jahrhunderts bis zu den 1530-er Jahren. Agrártörténeti Szemle 8. (1966) Supplementum; Uő: A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. Bp. 1975. 31 Uo. 60.
