Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
KARIKATÚRÁK A PROPAGANDA SZOLGÁLATÁBAN (1939–1944) 426 várnak az elfogyasztásra. A rajz a végletekig degradálta a Szovjetunió megjelenítését, mivel ezen az ábrázoláson már a kannibalizmus vádja is megjelent. A bibliai szimbólumok közül mind a pesti, mind pedig a berlini lapokban teret kapott az aranyborjú szobra, melyet egy bibliai történet szerint a zsidók istennek kijáró tisztelettel imádtak. A jelenet a pénzimádat jelképe, mely a zsidókhoz kapcsolt negatív asszociációkat domboríthatja ki oly módon, hogy e képzettársításokat nem csupán a zsidókra, hanem a velük vagy helyettük megjelenőkre is vonatkoztatja. Az aranyborjúhoz elsősorban amerikai és brit szereplők kapcsolódtak, az ő jellemző vonásuknak tulajdonították a pénzéhséget: a Kladderadatsch egyik alkotásán zsidók fejik a dollár- és fontjelekkel díszített állatot, máskor amerikaiak és britek táncolják körbe az aranyborjút, míg a Magyarság ban Roosevelt imádkozik a „zsidó arcvonásokkal” ellátott szoborhoz.62 A bibliai ihletésű karikatúrákon néhány jól is mert – elsősorban a teremtéshez, a születéshez és a halálhoz kapcsolódó – motívum kapott teret, melyeken keresztül szemléltették olvasóiknak a jót és a rosszat, az életre érdemeset és a pusztítandót. Az az ellenség, amely halálként jelenik meg, óriási veszélyt jelent a saját csoportra, ennek következtében feltétlenül elpusztítandóvá, megsemmisítendővé válik, a küzdelem ellene tehát legitim. Emberarcú ellenség – animizált ellenség A karikaturisták leghatásosabb eszközeinek egyike az emberi arcok, testek, testarányok eltorzítása, mozdulataik, cselekedeteik kifigurázása, legyen szó akár ismert politikusokról, akár a nemzeteket perszonifikáló figurákról (a gall sapkás Marianne-ról, Uncle Samről, Ivánról, a kozákról és John Bullról), akik a világháborús karikatúrákon – a harcok előrehaladtával – megjelentek sérülten, kötözve és vérezve. A művészek így mutatták be az ellenfél (vér-)vesztességeit, s demonstrálták a saját csoport fölényét az ellenséggel szemben. Mivel a szövetségesek vagy 62 Mózes 2: 32,1–14. Kladderadatsch, 1944. ápr. 30. 201.; 1940. dec. 29. 616.; 1941. jún. 15. 325.; 1944. ápr. 30. 201.; 1944. jún. 23. 208.; Magyarság, 1942. febr. 27. 8. Az aranyborjú alig kapott teret az első világháború alatt, mert ekkor a tradicionálisan a börzézéshez, a zsidókhoz és a nyerészkedéshez kapcsolt szimbólum kevésbé volt releváns. A Nagy Háború végén már megjelentek az erősödő zsidóellenes hangulatot tükröző karikatúrák, azonban a nyílt antiszemitizmus még nem nyert teret, már csak azért sem, mert tilos volt és a cenzor szigorát vonta maga után a felekezetek elleni izgatás. Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon. Pécs–Bp. 2013. 88.
