Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
TAMÁS ÁGNES 427 a saját hadsereg sosem jelent meg vérezve vagy csonkítva, ez a szemlélőben a legyőzhetetlenség illúzióját kelthette. A torzítás mértéke a magyar és a német lapokban eltér a két világháború alatt készült rajzokon: a későbbi alkotásokon jóval erőteljesebb a vezető politikusok, vagy az országokat szimbolizáló alakok vonásainak megváltoztatása, s ezek gyakrabban bukkantak fel, mint a korábbi időmetszet képein, s az állatábrázolások azok, amelyek ezzel párhuzamosan teret veszítettek. Míg a pesti lapok alkotói elsősorban arcokat, testtartásokat változtattak meg, a berlini rajzolók ennél szélesebb eszköztárral dolgoztak: az ellenséget láthatjuk mezítelenül vagy foltos ruhában, arcuk, testarányaik mindig torzak, gyakran idősek és – ha nem az éhezésre, a rossz körülményekre utal a rajz – túlsúlyosak, miközben a németek fiatalok, fittek és szépek.63 Mezítelenségük, illetve az, hogy feltűnnek szeretőkként (gyakran két férfit szimbolizáló szereplő; a második világháború alatt Churchill párjául vagy Rooseveltet vagy Sztálint választották az alkotók), esetleg prostituáltként, különösen ellenszenvessé tehette az olvasók számára az – erkölcstelennek bélyegzett – antant országokat. Utcalányként, illetve kihívó, könnyűvérű nőként általában Marianne-t láthatták az első világháborús képeken, majd e megvetett tulajdonságot az amerikai hölgyekre ruházták rá a második világháborús torzrajzokon.64 A háború elején azonban még a francia hölgy is megjelent „régebbi szerepében”, amikor majomra hasonlító fekete férfivel bújt ágyba, vagy amikor Nagy-Britanniával együtt igyekszik a semleges országokat elcsábítani. 65 63 Churchill foltos ruhában feltűnik a Magyarság hasábjain is, amint pénzt kér az Egyesült Államoktól: Magyarság, 1941. márc. 25. 8. Az Ošišani jež és a Flekken alkotói is ugyanazokkal a figurákkal testesítették meg az országokat, de a belgrádi lap alkotói kerülték a torzításukat, csonkításukat, egy-egy szituáció keretei között gúnyolták ki – általában magát a háborús helyzetet (például kártyapartin izzadó szembenálló felek Ošišani jež, 1939. okt. 28. 2.; illetve 1940. máj. 25. 1.). 64 Szeretők: Kladderadatsch, 1942. nov. 1. 691.; 1941. aug. 3. 435.; Magyarság, 1941. márc. 23. 8.; 1941. máj. 31. 8. Erkölcstelen amerikai nők: Kladderadatsch, 1941. okt. 19. 613.; 1941. nov. 2. 644–645. 65 Kladderadatsch, 1940. jan. 21. 45.; 1940. febr. 18. 96. A semleges országok bevonásának szándéka a jugoszláv lapban is tetten érhető hasonló jelenetben „A kérők” című képen. Franciaország elfoglalása után Marianne csak egyszer kapott teret az elemzett lapokban, máskor még a kollaboráns Vichy-Franciaország megszemélyesítőjeként sem. A Drótkefe képén Pierre Laval volt francia miniszterelnök – később a Vichy Köztársaság miniszterelnöke – és Marianne egy kötélen egyensúlyoznak Vichy és Párizs között. Drótkefe, 1941. febr. 14. 4. A Flekken lapjain egyszer felbukkant Charles de Gaulle, a francia ellenállás vezetője. A karikatúrán Churchill az úszómester, aki kitartásra buzdítja úszóit: Sztálint, Csang Kaj-sek kínai elnököt és de Gaulle-t. Flekken, 1943. febr. 15. 1. A belgrádi lapban az európai hatalmakat ábrázoló alkotásokon 1940. július 27-ig bukkant fel
