Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
TAMÁS ÁGNES 421 A berlini lapban a második világháború alatt megelevenedett Nero, az őrült, kegyetlen római cézár is Rooseveltként, aki még embertelenebb, mint maga a császár, mivel nem Rómát gyújtotta fel, hanem a teljes civilizált világot, amiben a zsidók segítették. Sztálin is tündökölt vérszomjas imperátorként – jobbján John Bull-lal, balján Uncle Sammel –, s halálba küldte az embereket, mint egykor a császárok az arénában a gladiátorokat. A Prométheusz-mítosz is teret kapott, amikor egy rajzon Churchill fekszik egy sziklán, s kínozza egy keselyű, a brit címerállatnak, az oroszlánnak pedig Herkules tépi ki a nyelvét, így a brit vadállat már nem tud „propagandát csinálni”. 47 A belgrádi élclapban ezzel szemben nem tébolyodott zsarnokot vagy véres jeleneteket, hanem sikeres hadvezéreket választottak ókori szereplőkként, például Hannibalt, aki a „Hannibal ante portas” című képen a „Balkán” vár kapuja felé vonul, melyet igyekeznek megvédeni a balkáni országokat perszonifikáló figurák. Egy másik karikatúrán Cézár megállapítja, hogy „De hideg ez a Rubikon!”, miközben hadserege mögötte várakozik, míg egy másik alkalommal egy római történetíró híres mondatát idézi a felfegyverkezett Sztálin: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!”48 Az ókori történetek átdolgozásaival az olvasók számára ismert és többször ismételt ábrázolásokkal a szerkesztők és az alkotók interpretálták – a propaganda elvárásainak megfelelően, igen leegyszerűsítve – a hadi eseményeket, a politikai megegyezéseket. Mindezt oly módon igyekeztek világossá tenni, s a negatív képet az ellenségről erősíteni, hogy az ne lehessen kétértelmű, félreérthető. 47 Kladderadatsch, 1943. aug. 15. 446–447.; 1944. júl. 23. 353.; 1940. szept. 15. 441.; 1940. nov. 24. 555. A monda szerint Herkules első próbatétele a nemeai oroszlán megölése volt. Belfiore, J. : A görög és római mitológia lexikona i. m. 247. 48 Vegetius, késő római kori történetíró Epitoma rei militaris című művében így írt: „Igitur qui desiderat pacem, praeparet bellum.” azaz „Tehát aki békére vágyik, készüljön a háborúra.” III. könyv, praefatio. Flavi Vegeti Renati: Epitoma rei militaris. Lipsiae 1885. 65. Ošišani jež, 1940. máj. 18. 8.; 1940. máj. 11. 8.; 1939. szept. 30. 2. Nemcsak Iulius Cézár és Hannibál kelt életre a belgrádi újság lapjain, hanem más korok dicső hadvezérei is kommentálták a háborút, elsősorban a sohasem látott mértékű pusztítást. A mennyből figyeli a harcokat Timur Lenk mongol fejedelem, Attila hun király, II. Frigyes porosz király, Napóleon, Bajazid oszmán szultán, Cézár és Nagy Sándor. Hasonló kép egy év múlva is megjelent, amint a felhők közül szemlélik a háborút a dicső ősök, máskor a francia vezér nézi felülről a harci gépeket, miután május 10-én megindította Németország Franciaország elleni támadását. A csatatérre csak Marko Kraljević (14. századi szerb király, aki a török ellen vívott harcokról ismert, lásd Barbara Jelavich: A Balkán története. I. Bp. 1996. 162.) merészkedett, aki buzogánnyal akart szembeszállni a tankokkal. Ošišani jež, 1939. szept. 9. 1.; 1940. jún. 29. 1.; 1940. máj. 18. 2.; 1940. máj. 25. 3.
