Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Orosz István: Az agrártörténeti kutatások megalapozói Debrecenben: Szabó István és Balogh István
OROSZ ISTVÁN 41 vezéralakjának számított, tanulmányok mellett ezt két kötete is tanúsítja Ugocsa megyéről és a magyarság életrajzáról.9 Népiségtörténeti írásaitól egyenes út veze tett a népiséget ösztönösen is hordozó parasztság történetéhez. Parasztság történeti írásainak alaphangját az 1938. évi Századok ban megjelent tanulmánya10 adta meg. Az oklevelekben sűrűn előforduló „sessio campestralis” kife jezés elemzéséből jutott el arra a következtetésre, hogy a középkor végén már nagyon sok elhagyott jobbágytelek volt az országban annak jeleként, hogy a jobbágyok jelentős része a falvakból a mezővárosokba költözött, azaz a jobbágyélet alapvetően megváltozott. E változások jeleit vélte felfedezni Nagy Lajos király 1351-ben született három törvényében is (az 1351. évi 6., 16. és 18. tc.), amelyek közül a 6. tc. szerinte nem a kilenced, mint új szolgáltatás bevezetéséről szól, hanem a köznemesség érdekében arról, hogy a kilencedet a jobbágyok elköltöztetése érdekében elengedő földesurak birtokán a király saját hasznára fogja beszedetni. A 18. tc. nem a költözés szabadságáról szól, hanem a földesurak bírói hatóságáról. A 16. tc. pedig tilalmazza a jobbágyok erőszakos „abductió”-ját, de emellett elismeri szabad költözési jogukat is. 11 Nem sokkal később kiderült, hogy Szabó Istvánnak nemcsak a középkori jobbágyságról, de a parasztság történetének egészéről vannak világos elképzelései. Ezt igazolta egy hamar népszerűvé vált kis könyv, az 1940-ben megjelent „A magyar parasztság története”. Nem kisebb tudós, mint Szekfű Gyula dicsérte a kötetet pártatlanságáért, és nevezte Szabó Istvánt a parasztság története nagysikerű kutatójának.12 A paraszti életforma akkor is érdekelte, ha nem a jobbágyokra, de a kisne mesekre volt jellemző, s vizsgálta azokat a tényezőket, amelyek a jobbágyságot a földes uraságtól nemcsak elválasztotta, de össze is kapcsolta.13 1947-ben franciául 9 Szabó István: Ugocsa megye. In: Magyarság és nemzetiség. Tanulmányok a magyar népiségtörténet köréből. (I. Sorozat. 1.) Szerk. Mályusz Elemér. Bp. 1937.; Szabó István: A magyarság életrajza. Bp. 1990.; Uo. Orosz István: Előszó az 1990. évi kiadáshoz. I–III.; Erős Vilmos: Szabó István körül. Aetas 15. (2000) 3. sz. 121–135.; Uő: Asszimiláció és retorika. Szabó István: A magyar asszimiláció című munkájának rekonstrukciója. Debrecen 2005.; Uő: Szabó István: Népiségtörténeti tanulmányok. Bevezetés. Debrecen 2005. 10 Szabó István: Hanyatló jobbágyság a középkor végén. Századok 72. (1938) 10–59. 11 Uo. 176.; Szabó István: Az 1351. évi 18. törvénycikk. In: Szentpétery Imre Emlékkönyv. Bp. 1938. 419–439.; Uő: Az 1351-évi törvények. Századok 88. (1954) 497–527. 12 Für Lajos: Szabó István. In: Jobbágyok – parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Szerk. Szabó István. Bp. 1976. 11. 13 Szabó István: A jobbágy megnemesítése. Turul 55. (1941) 11–21.; Uő: Nemesség és parasztság Werbőczi után. In: Úr és paraszt a magyar élet egységében. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp. 1941.
