Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Eötvös József svábhegyi nyaralóhelye: az Eötvös-villa és a Karthausi-lak
DEVEScOVI BALÁZS 405 nevet nyert épületről a korábbi leíráshoz hasonlóan mutatja a kegyelet buzgó megnyilvánulását az új tulajdonos részéről: „Hogy Schunda V. József félszázados czége körül kifej tett nagy tevékenysége mellett is mennyire vonzódik a természet poétikus nyugalmához és mennyi kegyeletet ápol a szivében azok iránt, akik a természet magasztos összhangját megtudták szólaltatni költői műveikben: jellemző bizonysága ennek az a tény, hogy a mikor nyájas Tusculanumot keresett magának a főváros közelében, a hol a munka fáradalmait időnként kipihenje, éppen ott választott magának csöndes és boldog fészket abban a szép svábhegyi völgyben, a hol sok évvel ezelőtt báró Eötvös József a Karthauzit, országra szóló remek regényét megirta. Gyöngéd pietással vette át az egyszerü kis házat, a hol báró Eötvös József fényes költői fantáziájából a mélabus szerzetes megszületett. A kö rülötte levő térségből pompás kertet csinált, a hol nyaranta gyönyörű rózsák nyílnak és epedő csalogányok énekelnek, olyan búsan és olyan szépen, mintha a költőre való visz szaemlékezés tenné a hangjukat ilyen édessé, ilyen bánatossá. A kis karthauzi ház immár karthauzi villává bővült, de a kegyeletes tulajdonos tiszteletben tart minden talpalatnyi helyet, a hol valamikor báró Eötvös József elmélázva járt; a tulajdonos aranyos betükkel jelölte meg a szobát, a hol báró Eötvös a Karthauzit megirta s a hol ez a saját maga szer zette fölirás hirdeti mindörökké, hogy a nagy magyar génius valamikor ott tündökölt: Fáradt valék s pihenni jöttem E falak árnyéka alá Mint a munkás, kit a dél heve ellankasztott, A fa alatt nyugszik. Báró Eötvös József.” 62 A felirat versszerűségével is megragadhatja figyelmünket, mert noha Eötvös írt költeményeket, ilyen verssorai nincsenek, illetve első regénye természetesen prózai formájú. A Schunda V. József által készíttetett felirat pedig nem más, mint a regény Első rész IV. fejezete utolsó előtti mondatának rövidített változata – a hangszergyár fennállásának jubileumára kiadott kötetben formáját tekintve abszolút versnek látszó kinézettel. A regény itteni keletkezése legendájának másik megható példáját Prém József 1883-as cikke nyújtja, melyből kiderül, a Vaskovits-féle vízgyógyintézet itt időző 62 A Schunda V. József cs. és Kir. Udvari Hangszergyár története. 1848–1898. A czég 50 éves fennállása alkalmából 1898. január hó 20. és 21-én a Budapesti Vigadó termeiben rendezett jubiláris hangszerkiállítás és hangverseny emlékeül. Bp. 1898. 30–31.
