Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Eötvös József svábhegyi nyaralóhelye: az Eötvös-villa és a Karthausi-lak
DEVEScOVI BALÁZS 399 lakhelye: „Magyar Országi cultus Minister. Schwábhegyen B. K. V.”, azaz Buda Krisztina Város. 37 Plósz Katalin a dokumentumok alapján azt állapította meg, „Eötvös Loránd Budán a Svábhegyen, az Eötvös-villában, 1848. július 27-én született.”38 Maga Eötvös Loránd apja svábhegyi szobrának felavatása után az egykori házukban tartott lakomán beszédében inkább csak utal erre, és egyértelműen nem jelzi a helyszínt: „Köszönetet mondott, mert neki, a fiunak, is lehetővé tették, hogy részt vegyen ily ünnepélyen, s újra átlépje annak a hajléknak a küszöbét, hol minden fűszál, minden fa, minden völgy kora ifjuságára emlékeztet. »Megvallom, – így folytatta – husz éve körülbelül, hogy nem voltam itt; nem mertem idejönni, mert féltem a sokaság zajától és féltem a csendtől, melyet még a zajban is észreveszek, mert nem hallom annak a szavát, ki nekem ezt a hajlékot a legkedvesebbé tette. [...] Sok emlékem füződik bérczekhez, völgyekhez, fákhoz s az emberekhez is, hol ezelőtt 42 évvel megláttam a napot.«” 39 A villa építése jelentős összegbe kerülhetett, Trefort nemhiába említi a svábhegyi ház gondját. Belia György is azt írja, a villa nem kis költségbe került: „Nem is villa voltaképp, hanem pompás kastély, melyet – ha igaz – Treforttal közösen építtetnek, nem kis költség árán, mert – Eötvös saját kezű számadásaiból tudjuk – csaknem haláláig törleszti a több ezer forintos kölcsönt és busás kamatait.” 40 Igaz, Eötvös József maga Szalay Lászlónak 1851. december 31-én írt számvető levelében azt írja: „Svábhegyi lakásom felépült, szerény, de kényelmes”,41 vagyis éppen nem valami hivalkodó hatalmas épületről szól. Az Eötvös család svábhegyi villába való 1851. májusi beköltözése és a Rostyféle javak megosztása nem jelentett valódi elkülönülést Trefortéktól: a két család folytatva a házasságuk első éveiben és az emigrációban követett gyakorlatot, ekkor is sokat időzött együtt, gyerekeik több mint unokatestvéri viszonyban álltak. Bár a szakirodalom konzekvensen Eötvös József alföldi magányáról beszél, 37 Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia, Kereszteltek anyakönyve 3. 1842–1848. 150. fol.; Eötvös József életének legfontosabb anyakönyvi forrásait Merényi-Metzger Gábor közölte a Magyar Országos Levéltárban található mikrofilmmásolatok alapján. Lásd Merényi-Metzger Gábor: Eötvös József életének anyakönyvi forrásai. Irodalomtörténeti Közlemények 115. (2011) 483–484. Én minden esetben a plébániákon található eredeti dokumentumokra hivatkozom. 38 Plósz K.: Hol született i. m. 347. 39 Báró Eötvös József szobra a Svábhegyen i. m. 454. 40 Belia Gy.: Eötvös József i. m. 185. 41 Eötvös J.: Levelek i. m. 220.
