Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Eötvös József svábhegyi nyaralóhelye: az Eötvös-villa és a Karthausi-lak
EÖTVÖS JÓZSEF SVÁBHEGYI NYARALÓHELYE: AZ EÖTVÖS-VILLA ÉS A KARTHAUSI-LAK 400 a naplóbejegyzések azonban világosan mutatják, ha Békés megyei Szentetornyán Eötvös valóban magányosan időzött is, Békés megye nem csak ezt jelentette neki és főleg családjának. Ha ide jött, akkor csabacsüdön is megfordult Trefortnál, nem egyszer ide-oda ingázott, sőt egy Szalaynak írt levél végén meglehet, csupán poétikai okból, de összemossa a két helységet. Továbbá nemcsak Eötvös, de felesége is a gyerekekkel többször és hosszan tartózkodott csabacsüdön, olykor Trefort hozta le az Eötvös gyerekeket ide. Így például a naplóba Pesten feljegyezte Eötvös 1864. november 3-án: „Ma reggel ment el nőm leányaival csabacsüdre”,42 Szt. Tornya 1864. december 12. keltezéssel pedig azt írja: „Tegnap érkeztem ide csabacsüdön át, hol leányaim vannak.”43 A másik oldalról Trefort önéletírása számos pontja igazolja en nek kölcsönösségét: mindjárt 1851. június vége felé Ilkával elutazott Gasteinbe: „a gyerekek, akik szépen fejlődtek, Eötvös Ágnesnél maradtak a Svábhegyen”,44 1852. május 27-én született harmadik lányuk, Ilonka – a gyermekágy után felköltöztek a Svábhegyre, majd Ilka a két nagyobbik leánnyal elutazott Gasteinbe, Trefort csabacsüdön házuk építésén dolgozott, és Szent-Tornyán is elkezdett egy majort építeni, „a kicsi a Svábhegyen maradt.”45 Szintén a Trefort-önéletrajzból tudjuk, hogy 1855 októberében teljesült egy vágyuk Rosty Ágnes és a gyerekek látogatásával: „Októberben Nessi járt nálunk a gyerekeivel. Ez már régi kívánságunk volt. Nagyon otthonosan érezték magukat nálunk.” 46 A svábhegyi villáról és életről elég sok apró részletet tudunk. Írásos emlékként talán Voinovich Géza leírása a legismertebb: „Kényelmes nyári-lakot építtetett az erdő szélén, rózsákat ültetett a ház körül, bolyongott a hegyek közt, a csonka Normafa s Mátyás király kútja felé. Rendesen kertjében dolgozgatott. Verandájáról nagy kilátás nyílt a városra. Jobbra a Sashegy kettős orma s a Szent Gellért hegye, »büszkén hordva bársonyát, fején mint gondot, az új koronát.« Szemközt a várhegy, a helyőrségi templom csonka tornya, a Boldog-asszony átépített temploma, a királyi várlak, s a bástya, melynek ódon házaiban a szabadságharcz ágyúgolyói feketéllnek. A hegyen túl a Duna, s habjai közt a tündérsziget, fölötte Széchenyi hídjának könnyű íve, túlnan a város, a róna, amelyre kéken leborul az ég. Mintha egész vérző hazája tárult volna fel szemei előtt. Gyalog járt be 42 Eötvös József: Vallomások és gondolatok. Bp. 1977. 594. 43 Uo. 602. 44 Trefort Ágoston önéletírása i. m. 26. 45 Uo. 27. 46 Uo. 29.
