Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Eötvös József svábhegyi nyaralóhelye: az Eötvös-villa és a Karthausi-lak
DEVEScOVI BALÁZS 389 elején hazatérvén, Trefort csabacsüdi birtokára vonult, svábhegyi lakát pedig átengedte Eötvösnek.”7 Később Siklóssy László báró Szalay Gábortól megkapta Trefort kiadatlan naplóját, ami valójában az önéletírása volt, és ez alapján A Pesti Hírlap Vasárnapja 1931. augusztus 30-i számában Báró Eötvös József a Svábhegyen. Ismeretlen adatok alapján címmel újabb cikket írt a témában. Ebben az írásában Siklóssy Trefort feljegyzései alapján így mesélte el az Eötvös-villa eredetét – egyben Belia György nézetének ősváltozatát is lefektetve: Eötvös „1842-ben feleségül veszi Rosty Ágnest. A »pesti por és sár« azonban ő rá is ránehezedik. Hová mene külhet az, akit ideköt munkássága? Eötvös örömmel értesült, hogy van egy ilyen baráti azilum: a természettudós Frivaldszky Imrének a Svábhegyen kőből épült nyári laka. Frivaldszky boldog volt, hogy Eötvöséket huzamos időre is vendégül láthatta, Eötvösné hugával, a másik szép kis Rosty leánnyal, Ilonával együtt. Trefort persze a Svábhegyen is felkereste Eötvöséket. Igy különösen emlékezetes volt az 1845. év tavasza, amikor a fiatal tudós mélyen nézett Rosty Ilonka szemébe. A szép svábhegyi májusnak mátkaság, majd 1847-ben esküvő lett a folytatása. Ily módon váltak sógorokká Eötvös és Trefort. Frivaldszky bácsi mind invitálta Trefortékat is a Svábhegyre, hiszen jóemberek kis helyen is elférnek s a Frivaldszky-ház kastélyszámba megy a hegyen! De a két tudós már a magáéban akarta élvezni a Svábhegy gyönyörűségét. Ezért elhatározták, hogy házat építenek maguknak. A Svábhegy tetején terjedelmes ingatlant vásároltak s azon svájci emlékeik hatása alatt [tudniillik Siklóssy tévesen úgy tartja, Eötvös és Trefort 1837-ben együtt mentek külföldi útra – D. B.] svájci stílusban kétszárnyú épület építésébe kezdtek. Az egyik szárny Eötvöséké lesz, a másik Trefortéké.” 8 Gárdonyi Albert azonban A budai hegyvidék első nyaralótelepei címmel a Tanulmányok Budapest Múltjáról II. kötetében 1933-ban közölt dolgozata az Eötvös-villa építésének Siklóssy-féle történetét (illetve azon változatát, „amely azt hirdeti, hogy a villát eredetileg Trefort Ágoston vásárolta, s csak az 50-es évek elején engedte át Eötvös Józsefnek. [Siklóssy László, 69. l.]”9 ) puszta legendának minősíti, és összefoglalja a budai telekátírási jegyzőkönyvek alapján a telekszerzések valódi történetét. Ámde ő úgy látszik nem ismerte Trefort önéletírását, hiszen 7 Siklóssy László: Svábhegy. Bp. 1987. 69. 8 Siklóssy László: Báró Eötvös József a Svábhegyen. Ismeretlen adatok alapján. A Pesti Hirlap Vasárnapja, 1931. augusztus 30. 30. 9 Gárdonyi Albert: A budai hegyvidék első nyaralótelepei. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. II. Bp. 1933. 170.
