Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Eötvös József svábhegyi nyaralóhelye: az Eötvös-villa és a Karthausi-lak
EÖTVÖS JÓZSEF SVÁBHEGYI NYARALÓHELYE: AZ EÖTVÖS-VILLA ÉS A KARTHAUSI-LAK 390 akkor tudta volna, hogy a Siklóssytól kiinduló legendában, és főként annak a Gárdonyi által írt formájában mégis van igazság. Gárdonyi Albert az 1854. évi telekkönyvi összeírás alapján állapítja meg a tényt: Eötvös mikor szerezte a későbbi épületek helyszínéül szolgáló telket, illetve azt, előbb Trefort vásárolt telket a Svábhegyen, méghozzá három évvel Eötvös előtt, már 1842-ben, igaz, ő négy évvel később már el is adta: „Eötvös József svábhegyi ingatlanát 1845-ben culmann Fülöptől vette; Trefort Ágoston pedig 1842-ben a Szép Juhászné mellett vett hat hold Waldgrund-ot és azt 1846-ban Sieber Károlynak adta el.” 10 Elképzelhető tehát, hogy Trefortban merült fel előbb a svábhegyi nyári lak építésének gondolata, az is lehet, Eötvös is eleve vonzódott a természetközelibb helyhez, de a legvalószínűbb, hogy mindketten szerették az ilyen helyeket. Ezt mutatja, hogy a Wodianer-ház mellett évről évre tavasszal a várostól távolabbi helyekre költöztek, később az emigráció ideje alatt 1849 telén Münchenben éltek, 1850 áprilisában azonban Trefort önéletrajza tanúsága szerint átköltöztek Salzburgba: „ahol a nyár folyamán az Aigenen lévő fürdőházban laktunk. Állandóan gyönyörködhettünk a szép, nagyszerű természetben, gyakran jártunk kirándulni, habár mindennek keserű mellékíze volt.” 11 A Svábhegy szűkebb környékét csakugyan alaposabban megismerhették mindketten, ezt Trefort önéletírása mellett az ahhoz jegyzetekben a házak helyszínét pontosabban megadó Szalay Gábor igazolja. 1845-ben a Frivaldszky-féle házba költöztek nyárra, ez Szalay 1918-ben tett jegyzete szerint még „jelenleg is álló, gótikus külsejű nagy ház az Eötvös villánál lejjebb a Normafa irányában.”12 Ezzel összhang ban ír az épületről és annak helyszínéről Gál Éva A budai hegyvidék újkori beépülé sének kezdetei című, eredetileg a Történelmi Szemle 1971. évi 3–4. számában megje lent tanulmányában: „Frivaldszky Imre tudóstársasági tag építtetett ugyancsak az 1840-es évek közepén nagyméretű, romantikus, középkori lovagvárat utánzó villát 1838-ban vásárolt 14 holdas erdőtelkén. [...] A romantikus stílusban épült emeletes villa, amelynek ábrázolása egy XIX. század végi kiadványban maradt fenn, erősen átalakított formában ma is megvan (a Szabadsághegyi Gyermekszanatórium Béla király út 20. sz. alatti épülete).”13 1848-ban pedig Trefort szerint Rosty Ilka a 10 Uo. 170. 11 Trefort Ágoston önéletírása. Ford. Barsi János. Sátoraljaújhely 1991. 24. 12 Uo. 22. 68. jegyz. 13 Gál Éva: A budai hegyvidék újkori beépülésének kezdetei. Történelmi Szemle 14. (1971) 533– 534.
