Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 384 „tökéletesebben” megvalósított fasizmus is belefért, ugyanakkor figyelemreméltó a „különböző ál-nacionalista szervezetek” emlegetése attól a politikustól, aki a húszas évek első felében oly határozottan épített a Turul Bajtársi Szövetségre és a jobboldali radikális ifjúságra.140 A (szociál)demokrácia elutasítása, az egzakt módon sohasem definiált „magyar faj” központi szerepeltetése, a domináns militarizmus és a történelmi alapokon nyugvó birodalmi gondolat emlegetése azonban határozottan ellentmondanak Vigh Károly idézett értékelésének és Fábián Dániel emlékeinek Bajcsy-Zsilinszky baloldali, demokratikus nézeteiről BMT-s időszakában.141 A szervezet és a politikus viszonya egyáltalán nem volt harmoni kus. 1929 tavaszán Bajcsy-Zsilinszky „agyrémnek” minősítette a Fábián nevéhez kötődő „turáni szláv paraszt államot”,142 1929 végén pedig, amikor a Társaságban előtérbe került a tudományos szocializmus kérdése, „Bajcsy-Zsilinszky Endre nem tudott azonosulni a barthások baloldali fordulatával”, így a társaság kiszorult az Előörs hasábjairól. 143 Itt érdemes megemlíteni, hogy hasonló fogadtatásban részesültek a csehszlovákiai Sarló mozgalom tagjai is, akik 1930 márciusának idusán a dunai népek nemzetiszín szalagjai mellett vörös szalaggal is díszített koszorút szerettek volna elhelyezni a budapesti Petőfi-szobornál. „Ebből támadt a nevezetes 140 1928-ban már azt nehezményezte, hogy a diákokat összeugrasztják a munkásokkal, s míg a rendőrség „veszi kezelésbe” mindkét csoportot, a „kartell” szabadon garázdálkodhat. Bajcsy-Zsilinsz ky Endre: Államosítják a diákszervezeteket? Előörs, 1928. november 4. 1–4. 141 „A világgazdasági válság éveiben a magyar baloldalhoz és ezen belül a Bartha Miklós Társasághoz fűződő kapcsolatai bizonyítják, hogy már ekkor síkraszállt Magyarország demokratikus alapon történő újjászületése érdekében.” – Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről i. m. 102. Vö. Bajcsy-Zsilinszky „tagja lett annak a Bartha Miklós Társaságnak, amelynek rendezvényein, Fábián Dániel felkérésére, Zsilinszky is gyakran felszólalt, hogy – különösen a „nemzeti demokráciá”-ról vallott nézeteivel – nem lebecsülendő hatással legyen a társaság tagjaira.” Vigh Károly: A fajvédelemtől a nemzetvédelemig: Gömbös és Zsilinszky közös politikai útja és szétválásuk története. Valóság 45. (2002) 6. sz. 65. (Bajcsy-Zsilinszky publicisztikája arról tanúskodik, hogy a Szociáldemokrata Párt 1930-as agrárprogramjának fontosságát saját szempontjai szerint méltányolta. A kormány szégyenének tartotta, hogy ez a program „nagyszabású és gazdagabb és föltétlenül sugallóbb erejű”, mint az Egységes Párté, vagy akár más polgári pártok „elavult” tervezete. Mindez szerinte utolsó figyelmeztetés Bethlennek, „hogy megengedje, sőt jó szemmel nézze egy ellenzéki, de osztályfeletti és minden ízében nemzeti népmozgalom megindítását” – vagyis a sajátját. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Agrárdemokrácia vagy szociáldemokrácia. Előörs, 1930. augusztus 9. 1–2.) 142 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Egy el nem mondott márciusi beszéd. Előörs, 1929. március 23. 1–3. 143 Tasi J.: József Attila i. m. 336. Bajcsy-Zsilinszky 1929 végén élesen bírálta Asztalos Miklós a BMT Új Magyar Föld című kiadványába írt cikkét is. Bajcsy-Zsilinszky Endre: A magyar államgondolat hanyatlása. Előörs, 1929. december 14. 1–3.
