Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
BARThA ÁKOS 383 pacifizmusról emlékezett meg vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre és azt hangoztatta, hogy Magyarország nem járhat elől a pacifista mozgalomban, mert kisnemzet létére nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy a magyar katona ősi és kiváló faji értékeiről jellegzetes és fajnemesítő tulajdonságairól lemondjon. De nem mondhat le a magyarság – még a mai szomorú helyzetében sem – a birodalmi gondolatról sem. [...] Magyarország [...] tökéletesebb államszerkezet, mint Európának legtöbb országa és éppen ezért nagy Mátyás királyunk birodalmának gondolatáról soha le nem mondhatunk!” Figyelemreméltó az alelnöki reakció is: „Fábián Dániel alelnök megköszönte az előadást és kijelentette, hogy a Bartha Miklós Társaságban tömörült egyetemi ifjúság megfogadja a szónok tanácsát, a cselekvő munka terére lép, de azt senki nem kívánhatja az itt helyet foglaló és magas erkölcsi és szellemi színvonalon álló egyetemi ifjúságtól, hogy utcai antiszemitáskodással és komolytalan tüntetésekkel adjon életjelt magáról. Erre ez a társaság nem vállalkozhatik, de a komoly építőmunkára mindenkor a legnagyobb készséggel kapható.” 138 Az idézett szövegrészből érzékelhető, hogy Bajcsy-Zsilinszkynél a diákkor óta eszményített, eleinte konzervatív alapozású, majd fajvédő elveken nyugvó „nemzeti egységben” immáron hangsúlyos szerepet kapnak a „dolgozó rétegek”. A gyakorta egyszerű zsidózásba torkolló fajvédő retorikát cizelláltabb megközelítés váltja (vö. „kapitalista feudalizmus”, „bankkapitalizmus”), amit azonban a hallgatóság még a „régi módon” is érthetett. Alighanem épp a kódolt olvasat miatt érezte szükségesnek Fábián óvni a hallgatóságot az utcai politizálástól. Az Ujság beszámolója szerint ráadásul az üzenet nem is volt olyannyira kódolt: „az előadóülés szónoka vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre volt, aki előadásában azt fejtegette, hogy az ifjúság ne foglalkozzék meddő elméletekkel. A magyar ifjúság fellegvárának, a Bartha Miklós Társaságnak a dühös darazsak fészkének kell lennie, ahonnan a darazsak kieresztik fullánkjaikat, ha a magyar fajt valami veszélyezteti. Történelmi idők előtt állunk – fejezte be szavait a szónok –, nehéz idők előtt, nehezebbek előtt, mint amilyeneket megéltünk. A magyar ifjúnak nem szabad tétováznia, hanem egyöntetű és cselekvő akarattal kell megteremtenie a jövő új Magyarországát”.139 A nemzetkarakterológiai alapvetésű reformokba a 138 [Zsilinszky Endre előadása.] Budapesti hírlap, 1929. október 17. 10. 139 A dühös darazsak fészke. Ujság, 1929, október 17. 8.
