Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
BARThA ÁKOS 367 A kapcsolathoz további adalék Bajcsy-Zsilinszky Magyarság nak 1925 júniusá ban adott interjúja. A Szózat főszerkesztője a Beniczky-ügy kapcsán igyekezett differenciálni a különböző legitimista csoportok közt, megkülönböztetve ifjabb Andrássy Gyulát a volt belügyminisztertől.63 Ekképp már nem teljesen meglepő, hogy a Magyarság 1926 februárjában (névtelen) vezércikkel állt ki a halódó Szózat mellett, noha annak „sok célkitűzésével és gyermekded taktikájával nem érthettünk egyet, amelynek nem egy részletét ártalmasnak és irreálisnak tekinthettük” – fogalmazott Milotay István lapja. 64 Bajcsy-Zsilinszky sem osztotta mindenben a lap által képviselt nézeteket, ám az elvi ellentétek (zsidóság megítélése, horthyhoz fűződő viszony) mellett több kapcsolódási pontot is találhatunk a legitimizmus és a fajvédelem között.65 Ilyen a bárminemű forradalommal szemben hangoztatott reformkonzervatív hagyomány (például Széchenyi központi szerepe), a századfordulós agrárius gondolat, a történelmi hagyományok (például Szent István) tisztelete és a vallás kiemelt szerepe, jóllehet, a legitimisták kifejezetten a katolikus egyházat preferálták.66 Pethőnek és körének komoly szerepe van Bajcsy-Zsilinszky száznyolcvan fokos és élethosszig tartó németellenes fordulatában is, amely már 1927 végén bekövetkezett, ráadásul bármiféle átmenet nélkül vonultatva fel a szinte teljes, haláláig meghatározó érvkészletet. „Nekünk Nyugat-Magyarország nem presztízskérdés: az élet kérdése. Mi nem mondhatunk le a történelmi határokról éppen ott, ahol a német kolosz szussal érintkezünk, s nem engedhetjük behorpasztani a bordánkat éppen attól a hatalomtól, amely a csöndes kulturális beszüremkedés módszereivel félelmetesen csúszik előre országunk és nemzetünk szíve felé, és amellyel szemben ezer éven át 63 Vö. Andrássy és Zsilinszky. 8 Órai Újság, 1925. június 7. 8. 64 Egy harcos betegágyánál. Magyarság, 1926. február 5. 1. 65 Bajcsy-Zsilinszky egyik első cikkét, melyben Ajtay József külpolitikai témájú írására reagált, az alábbi bevezetővel közölték: „Közöljük az érdekes és tartalmas fejtegetést anélkül, hogy nézeteivel mindenben egyetértenénk. (Szerk.)” – Bajcsy-Zsilinszky Endre: Külpolitikai „hadijáték.” Magyarság, 1927. február 11. 1–2. Bajcsy-Zsilinszky kritikával illette a német–olasz közeledéstől való félelmet és nem osztotta „Ajtay József hitét a dunai népek tiszta önrendelkezésen alapuló békés megegyezésében” sem, mert szerinte az a trianoni keretek bebetonozását jelentené, pedig csak a történelmi Magyarország lehet a cél. Uo. Vö. Ajtay József: Nagy Németország – Nagy Olaszország. Magyarság. 1927. február 2. 1. Ajtay itt amellett érvelt, hogy „a magyar nemzetnek olyan politikát kell folytatnia, amely nem hozza összeütközésbe a nagyobb erővel, hanem azzal kapcsolatot létesítve, igyekszik az elérhető, viszonylag legjobbat valóra váltani.” Szerinte Magyarország „oly fontos tényezője a Dunavölgyének”, hogy ez megoldható. 66 Vö. Békés Márton: A legitimisták és a legitimizmus. In: A magyar jobboldali hagyomány. Szerk. Romsics Ignác. Bp. 2009. 222.
