Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 362 Bajcsy-Zsilinszky 1925 januárjában lett az egyik meghatározó ellenforradalmi társadalmi egyesület, a MOVE ügyvezető elnöke, amit esélyként értékelt nagyszabású terveinek megvalósítására. Rosszul mérte fel a viszonyokat, hiszen a tényleges tisztek kényszerű kiválása a MOVE politikai súlyának csökkenéséhez vezetett (jóllehet az ellenforradalmi szervezetek informális hálózata megmaradt).38 Az újdonsült elnök mindenesetre a rá jellemző nagy elszántsággal ve tette magát a munkába; saját embereit (Petróczy István, Szeder János, Gálócsy Árpád) juttatva pozícióba a szervezetnél,39 amelynek új – elnöksége alatt ugyan be nem vezetett, de később bizonyos elemeiben felhasznált – alapszabály-tervezetet is készített.40 Az új elnök a „magyar faj” érdekében igyekezett a MOVE-t a csehszlovák Sokol mozgalom mintájára átszervezni, „háborút üzenve” azoknak a szövetségeknek, szervezeteknek, amelyek nem állnak keresztény-nemzeti alapon.41 Bajcsy-Zsilinszky országos méretű keresztény és nacionalista sport szervezetben gondolkodott, amely burkolt katonai kiképzéssel enyhítené az ország – a trianoni békével ratifikált – katonai hiányosságait. Cserkészek, leventék, frontharcosok bevonását tervezte az általa vizionált ernyőszervezetbe, mely nemcsak stabil világnézeti talapzatot, de szükség esetén katonai erőt is jelentene. A MOVE 1927-es soproni sporthetén mondott beszédében a frontharcos szövetséget azért nevezte időszerűnek, mert úgy vélte, hogy a háborús szelekció jótékonynak mondott hatása felértékelte a hősök társadalmi-politikai szerepvállalását, s „a második magyar nemzetgyűlés szelleme egészben véve 38 Gergely J.: Gömbös i. m. 171. Ugyanakkor Gömbös nem szakított a MOVE-val, tömegbázisként a továbbiakban is számított rá. Vonyó József: Gömbös Gyula. Bp. 2014. 120–121. 39 Kiss József: Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig. Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a tria noni Magyarország megújulására (1918–1932). Doktori (PhD) értekezés. DE BTK. 2007. 141. 40 Zsilinszky ötféle tagságot különböztetett volna meg, többek között a fegyveres testületek tagjai, illetve a 18 éven aluli fiatalok előtt is kinyitva a kapukat. Dósa R.: A MOVE i. m. 143. Egy levél tanúsága szerint az alapszabály-módosítás előmunkálatait meg is kezdte Pálkövén egy „5-ös bizottság”. Zsilinszky Endre Bende Máriának. 1927. augusztus 25. Bajcsy-Zsilinszky levelezése. MTA BTK TTI Könyvtár. 41 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nemzeti sportpolitikát! Szózat, 1925. augusztus 2. 1–2. Bajcsy-Zsilinszky a húszas évek elején a Nemzeti Sport részvénytársaságának végrehajtó-bizottságában is szerepelt, többek között Teleki Pál és Gömbös Gyula társaságában (Érdekes milliós részvényjegyzés. Pesti Napló, 1922. december 24. 21.), illetve a Magyar Labdarúgó Szövetség országos amatőr zsűrijébe is meghívták. Megalakult az országos amatőrzsűri. Pesti Napló, 1926. december 2. 16. A jelölést megerősíti (több téves személyes adat társaságában) Dénes Tamás – Sándor Mihály – B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I-V. A profikorszak VB-ezüsttel (1926–1944). Debrecen 2014. II. 40.
