Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: A 13. századi francia–magyar kapcsolatok néhány kérdése
BÁCSATYAI DÁNIEL 259 A Nápoly-szicíliai Királyság marsallja, Drogo de Beaumont csak azután szállt tengerre, hogy Izabella hercegnőt a IV. Béla halála után immár egész Magyarország felett egyedül uralkodó V. István udvarába kísérje, miután István leánya, a kis Mária 1269 májusában már megérkezett leendő hitveséhez, Károly salernói her ceghez.85 A marsall maga is házasodni készült: az utazás előtt Károly nápolyi ud varában, a király jelenlétében kötött házassági szerződést, mégpedig nem mással, mint Anseau de Cayeux-vel, aki leánya, Éva kezét ígérte Drogónak.86 A szerződés 1270. június 13-ai aláírásakor II. Balduin is jelen volt, aki a Latin Császárság 1261-ben bekövetkező bukása után kíséretével együtt az Anjou-udvarban talált új otthonra. A mediterráneumi hegemónia I. Károly dédelgetett álma volt, s az Anjou-uralkodó a csatatéren és a diplomácia porondján egyaránt megtett mindent, hogy megvalósítsa a kitűzött célt. A trónját vesztett II. Balduin császárnak kulcsszerep jutott mindebben: az ex-uralkodó, aki a nápoly-szicíliai királyhoz hasonlóan a Szentszék hűbérese volt, 1267 májusában – a IV. Kelemen pápa jelenlétében megkötött viterbói szerződésben – I. Károlyra ruházta át a még valóságosan fennálló latin államalakulat, az Akhaiai Fejedelemség hűbéri jogait; mindennek fejében Károly ígéretet tett, hogy visszahódítja Konstantinápolyt. 87 Hogy a fentieknek nyomatékot adjon, leányát, Beatrixot eljegyezte II. Balduin fiával, Courtenay Fülöppel. Bizonyára I. Károly ösztönzését kell látnunk abban is, hogy az egyik legközelebbi hívének számító Drogo de Beaumont épp a konstantinápolyi latin arisztokrácia egy vezető családjába házasodott be. Károly most egyaránt mint vérrokon airól emlékezett meg Balduin császárról és a menyasszonyról,88 s az utóbbinak a házasság elhálása esetére maga is fel ajánlott száz uncia aranyat. Az örömapa minden franciaországi birtoka jövedelmét Drogónak adta, azzal a feltétellel, hogy azt ő vagy örökösei tetszésük szerint bármikor visszavehetik háromezer livre lefizetése után. További hozományként 85 Patek F.: Árpádok és Anjouk i. m. 452–453. A normandiai eredetű, s a szicíliai Anjou-udvar vezető tisztségeit betöltő Beaumont-testvérekre, köztük Drogóra lásd I[ngeborg] Walter: Beaumont, Drogone de, Goffredo de, Guglielmo de, Pietro de. In: Dizionario Biografico degli Italiani VII. 1970. 381–386. 86 1270. június 13.: RCA IV. 156–157. no. 1050. 87 I. Károly keleti terveiről összefoglalóan lásd Szűcs J . : Társadalomelmélet i. m. 842., illetve Csuko vits Enikő: Az Anjouk Magyarországon I. I. Károly és uralkodása (1301–1342). Magyar történelmi emlékek. Értekezések. Bp. 2012. 43–45. 88 Kaloján leányai valóban vérrokonai voltak a Capeting-ivadék Anjou Károlynak: Ilona és Mária ük-, míg Károly szépunokája volt VI. Lajos francia királynak, tehát negyeddel kevert ötödfokú vérrokonság állt fenn közöttük.
