Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: A 13. századi francia–magyar kapcsolatok néhány kérdése
BÁCSATYAI DÁNIEL 241 általában a Hugó nevet viselte, így nem zárkózhatunk el attól a lehetőségtől, hogy a mi Hugónk is ehhez a famíliához tartozott. Az első jelölt a La Marche grófi címét legelőbb viselő IX. Hugó, aki – 1180 körül válhatott nagykorúvá – elkísérte I. (Oroszlánszívű) Richárdot a harmadik keresztes hadjáratba, s 1219-ben halt meg Damiettánál az ötödik keresztes hadjárat során.17 Édesanyját Aurengard nak hívták, ám az ő családi kötelékeiről semmi bizonyosat sem tudunk.18 IX. Hugó nem Courtenay Jolánta, hanem Jolánta édesapja, az ugyancsak 1219-ben elhunyt Courtenay Péter nemzedékéhez tartozott; a magyar királyné házasságkötésekor már legkevesebb ötven éves lehetett.19 Jóval nagyobb eséllyel jöhet szóba az előbbi fia, X. Hugó (1188 előtt–1249). Az ő édesanyja teljességgel ismeretlen,20 így felte hetjük: akár a Courtenay-családhoz is tartozhatott. A felvetés roppant kétséges lehetőség marad csupán, amelynek hátterében ott a bizonytalanság: miért mulasztotta el Albericus megemlíteni, hogy a Magyarországon tartózkodó Hugó a híres Lusignan-ház feje, La Marche és Angulême grófja volt? További akadályt jelentene, hogy az azonosság fennállása esetén az Izabella angol királynéval összeházasodó X. Hugó saját unokatestvére hitvesévé vált volna, mivel Izabella Courtenay Péter Alíz nevű húgának lánya volt. Az unokatestvérek közötti házasságot – mint másodfokú rokonságban álló személyek egybekelését – szigorúan tiltották az egyházi törvények. X. Hugó emellett tudomásunk szerint egész életét az angol és a francia uralkodók elleni harccal töltötte, s csak egyszer járt keleten. Ez az utazás azonban egyúttal az utolsónak is bizonyult, mivel apjához hasonlóan keresztesként vesztette életét Szent Lajos oldalán 1249-ben, ugyancsak Damiettánál. 17 Uő: The Houses of Lusignan and Châtellerault 1150–1250. Speculum 30. (1955) 379. 18 IX. Hugó anyjának nevét egy 1166. évi adomány említi, amelyet Sidney Painter még nem ismert. Vö. Recueil des documents de l’abbaye de Fontaine-le-Comte (XIIe–XIIIe siècles). Szerk. Georges Pons. Archives historiques du Poitou 61. Poitiers 1982. 27–29, no. 19. Idézi Jacques Du guet: Notes sur les vicomtes de Châtellerault. 1997. (http://duguet.pagesperso-orange.fr/Chatel. htm, letöltés 2016. okt. 21.) Az adat még nem szerepel Duguet 1981-ben megjelent eredeti tanulmányában. Vö. Uő: Notes sur quelques vicomtes de Châtellerault. Bulletin de la Société des an tiquaires de l’ouest 4e sér. 16. (1981) 265–270. 19 1200-ban már felnőtt korú fia volt, így legkésőbb 1185 körül már házas embernek kellett lennie. Vö. Painter, S . : The Houses of Lusignan i. m. 378. Mivel édesanyja mellett ő is feltűnik az 1166. évi adományban, így bizonyosan e dátum elé helyezhetjük születését. 20 IX. Hugó egyetlen ismert felesége Angoulême-i Matild volt, ám ő nem lehetett X. Hugó édesanyja. Erre utal az az 1233-ban kelt dokumentum, amelyben Matild évjáradék fejében lemondott angoulême-i és La Marche-i igényeiről X. Hugó és felesége, Izabella javára, a nélkül azonban, hogy egy szóval is utalna arra, hogy X. Hugó a fia. Lásd uo. 378–379.
