Századok – 2017
2017 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Tomka Béla: Szociálpolitika. Fejlődés, formák, összehasonlítások (Cora Zoltán)
TÖRTÉNETI IRODALOM 229 beindítani és adatszolgáltatásra bírni. A korábbi kommunikációs infrastruktúra szinte teljes pusztulása után az újrakezdéshez már az is fontos információnak számított, hogy a plébános szolgálati helyén túlélte-e a háborút. De a háborúhoz hasonló kihívást jelentett a „földreform” is, amelynek következtében gyakran még a plébániák szintjén is máról holnapra eltűnt az intézmények fenntartási alapjául szolgáló – amúgy csekély – ingatlanvagyon, s kiüresedtek a kegyúri funkciók. Tekintve, hogy az egykori veszprémi egyházmegye a Bakony északi településeitől egészen a Dráváig terjedő részt átfogta, az azonos szempontok szerint elkészített, községsoros rendben, illetve esperesi kerületenként közölt beszámolók lehetővé teszik az összehasonlítást, és hű képet adnak a Dunántúl egészére vonatkozóan is. Nem kétséges, hogy a könyvet szerkesztő Varga Tibor László által elvégzett munka a továbbiakban nemcsak a szűken vett háborús problematikával foglalkozók számára megkerülhetetlen, hanem egyike lesz a veszprémi egyházmegye tervbe vett monográfiájának elkészítése során a legtöbbet forgatott forráskiadványoknak. Horváth Gergely Krisztián Tomka Béla SZOCIÁLPOLITIKA Fejlődés, formák, összehasonlítások Osiris, Bp. 2015. 250 oldal Az összehasonlító történeti munkák megalkotása elméleti, módszertani, és fogalmi szempontból nagyobb kihívást jelent, mint a hagyományos történeti feldolgozásoké, hiszen például két vagy több történeti kontextus alapos ismeretét és kezelésének képességét igényli. Ez azonban mindaddig elméleti és módszertani kívánalom marad, amíg nem igazolható sikeres munkákkal. Tomka Béla legújabb kötete hathatós érvet szolgáltat e diszciplína történettudományon belüli legitimitása mellett, s maradéktalanul megfelel a legmagasabb szintű összehasonlító történetírással szemben támasztható feltételeknek. A jóléti államok történeti ösz szehasonlítását ugyanis sikeresen ötvözi más társadalomtudományok elméleti és módszertani szempontjaival, mely meggyőző módszertant és narratívát eredményez. A 20–21. századi szociálpolitikát tárgyaló kötet széleskörű hazai és nemzetközi kutatómunkán alapul. Jóllehet a szerző jóléti államokról szóló írásainak sorában ez már a sokadik, számos ponton a korábbi következtetéseket ismétlő műve, mégis lényeges, új megállapításokat is tartalmazó könyvet tart kezében az olvasó. Nem csupán a jóléti államokat az elmúlt évtizedekben ért erőteljes kritikák, nyílt támadások és az ezek nyomán kialakult viták ihlették ugyanis a téma újragondolását. Európa szociális rendszereinek összehasonlító vizsgálata iránytűt is ad e vitákban való navigáláshoz, ami különösen szükséges, ha a magyarországi jóléti állam történeti
