Századok – 2017
2017 / 1. szám - FORRÁS - Csernus-Lukács Szilveszter: Felírási javaslat a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában, 1862
CSERNUS-LUKÁCS SZILVESZTER 197 12. §. Minden állami tanintézetekben az oktatási nyelveket a kormány kellő figyelemmel a tudományos kiképezés lehetőségére, a vidéki viszonyokra, a hallgatóság nemzetiségi s nyelvi viszonyaira határozandja meg. 13. §. Az országos egyetemnél az oktatási nyelv az országos politikai nemzetiség nyelve – a magyar, de minden ajkú nemzetiség nyelvének s irodalmának művelése céljából ezekre nézve külön tanszékek állíttatnak. Különben szabadon fennhagyatik, hogy a kormány engedelme s felügyelete mellett az egyetemben bármely ajkú nemzetiség nyelvén tetszés szerinti tárgyakra nézve rendkívüli tanórák és előadások szerveztethessenek azok számára, kik azokat hallgatni óhajtanák, s magokat e végre eleve jelentenék. 14. §. A megyei, szabad kerületi és sz. kir. városi törvényhatóságok, nem különben a rendezett tanáccsal bíró községek gyűléseiben mindazok, kik törvény szerint szólásjoggal bírnak, anyanyelvüket használhatják. 15. §. De az ily törvényhatósági gyűlések vezetésénél, a végzések kimondásánál s jegyzőkönyvek vitelénél a mellőzhetlen kormányzati egység fenntartása végett az országos politikai nemzetiség nyelve, a magyar lészen használandó, az ugyanazon törvényhatóságban létező minden nemzetiségek joga fennmaradván a jegyzőkönyvnek saját nyelvén is leendő vezetését kívánni. 16. §. A törvényhatósági tisztviselők a magánosokkal, s illetőleg az alájok rendelt községekkel minden administrativ, magánjogi s bűnvádi tárgyalásoknál azoknak nyelvét használni s a törvényhatóság minden rendeleteit is ugyanazon kiadni s közleni kötelesek. 17. §. Valamint a törvényhatóságok ügykezelési nyelve a kormányzati egység mellőzhetlen fenntartása végett, úgy hasonlóul minden törvényhatósági, polgári s fenyítő
