Századok – 2017
2017 / 1. szám - FORRÁS - Csernus-Lukács Szilveszter: Felírási javaslat a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában, 1862
FELÍRÁSI JAVASLAT A NEMZETISÉGI EGYENJOGÚSÁG TÁRGYÁBAN, 1862 198 törvényszékek, árvai és számoltatószékek ügykezelései nyelve az országos bíróhatósági egységnek hasonlóképp mellőzhetetlen fenntartása végett is a magyar, de bármiféle kihallgatások, vizsgálatok s önvallomások az illetők anyanyelvén kiveendők és felteendők, s előttök ugyanazon felolvasandók, valamint minden bírói végzéseket is köteles az illető közigazgatási tisztviselő az illető félnek az eredeti szövegen kívül saját anyanyelvén is kiadni. 18. §. A törvényhatóságok egymással, valamint minden államhatóságokkal az országos politikai nemzetiség nyelvén, magyarul közlekednek. 19. §. Az országos hatóságok ügykezelési nyelve a magyar. 20. §. Minden honpolgárnak, bármely ajkú nemzetiséghez vagy vallásfelekezethez tartozzék, teljesen egyenlő joga lévén az országos hivatalokra s méltóságokra lépni, a kormány köteles arra állandóul s komolyan ügyelni, hogy minden országos hatóságoknál minden a hazában élő különajkú nemzetiségek kebeléből az erre nézve szükséges képzettséggel bíró egyének sorából elegendő számmal alkalmaztassanak, hogy magános felek által saját anyanyelvükön beadandó kérvények s beadványok tárgyalását, illetőleg hiteles fordítását eszközölhessék. A főispáni méltóságok betöltésénél a kormány a nemzetiségi viszonyt, illetőleg a vidéki nyelv kellő ismeretét különösen figyelemben tartandja. A megyékben pedig a néppel közvetlenül érintkező járásbeli hivatalokra csak az ottan lakó nemzetiségek kebeléből való vagy azoknak nyelvét kellőleg értő egyének lesznek alkalmazhatók, mennyiben különben ily hivatalokra a szükséges képzettséggel és ismerettel bírnak. 21. §. Az országgyűléseknek tanácskozási s ügykezelési nyelve a magyar. 22. §. A törvények e nyelven szerkesztendők, de együttesen minden ezen törvény 1. §-ban előszámlált nemzetiség nyelvén is kiadandók, kihirdetendők, s a
