Századok – 2017

2017 / 1. szám - FORRÁS - Csernus-Lukács Szilveszter: Felírási javaslat a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában, 1862

CSERNUS-LUKÁCS SZILVESZTER

195

I. Törvényjavaslat a magyarországi nemzetiségek jogviszonyai iránt. ./. (ezen javaslat a nemzetiségi s nyelvi viszonyok rendezését részletekben tárgyalja)

Törvényjavaslat a Magyarországban lakó nemzetiségek jogviszonyai iránt

1. §.

Magyarország határai közt lakó minden, külön nyelvvel bíró népfajokból kiálló nemzetiségek, jelesen magyarok, németek, szlávok, románok, rutének és szerbek – polgári s vallási tekintetben egyenjogú nemzetiségek, s minden egyes tagjai az országnak teljesen egyenjogú polgárai, kik bármely közhivatalra és országos méltóságra teljesen egyenlő igényekkel s jogosultsággal bírnak.

2. §.

De éppen ezen teljes egyenjogúság által, mindezen külön ajkú, de egy jogú népek politikai tekintetben csak egy nemzetet, a magyar állam historiai fogalmának s jogainak megfelelő egységes és oszthatatlan magyar politikai nemzetet képezik, azonban külön népségi igényeiket az ország poli[ti]cai egységének korlátain belől, az egyéni és egyesülési szabadság alapján minden további megszorítások nélkül szabadon érvényesíthetik. Minélfogva

3. §.

minden honpolgárnak jogában áll saját községéhez vagy törvényhatóságához, sőt az államhatóságokhoz is kérvényeit vagy bármely beadványait saját anyanyelvén szerkeszteni.

4. §.

De más községek s törvényhatóságok, melyekhez a folyamodó közvetlenül nem tartozik, tőle csak oly nyelven szerkesztett beadványokat kötelesek elfogadni, mely annak területén divatozik.