Századok – 2017
2017 / 6. szám - KRÓNIKA - Incze János: Konferencia Fügedi Erik (1916–1992) születésének 100. évfordulóján
KONFERENCIA FÜGEDI ERIK (1916–1992) SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN 1390 foglalkozott a mai Szlovákia területével, ahonnan családja is származott, de későbbi művei is behatóan érintették egyes felvidéki városok, például Kassa és Bártfa, vagy nemesi családok, mint az Elefánthyak történetét . Ilyen irányú érdek lődését számára megkönnyítette a szlovák nyelv ismerete, valamint kiterjedt kapcsolata a szlovák történészekkel. Šedivý v éleménye szerint azért is tudott a szlovák történetírás számára is maradandót alkotni, mivel munkáiban a régió történetét nemcsak magyar szempontból tárgyalta, hanem ezekben helyet kapott a szlovák és a német népesség története is. Karbić kifejtette, hogy a külföldi olvasók számára nagy jelentőséggel bírt Fügedi egyes fontos munkáinak angol nyelvű kiadása. Ezáltal a horvátországi kutatás olyan módszerekkel gazdagodott az egyházi és világi arisztokrácia történetének a vizsgálata terén, amelyek még ma is mérvadóak. Mindk ét előadó beszámolójában kitért arra is, hogy országuk történetírására milyen kiemelt ha tást gyakorolt Fügedi. Šedivý szerint Fügedi a két utolsó nagy szlovák történész generációt befolyásolta leginkább, legidézettebb művei közé tartoznak a városok kialakulásával, a várral és társadalommal, egyháztopográfiával, valamint a nemesség mobilitásával foglalkozó írásai. A Fügedi által megállapított törésvonal a magyar királyság középkori városainak korai és kései szakasza között még ma is talál támogatókat és ellenzőket egyaránt a szlovák történészek körében . A szlovák történetírásra gyakorolt szerepét jól mutatja, hogy a szlovák életrajzi enciklopédia önálló címszóban foglalkozik vele. Hasonlóan jelentősnek vélte Fügedi hatását Karbić is, aki hangsúlyozta, hogy Fügedi a nemességgel kapcsolatos, illetve társadalomtörténeti munkái még most is modellértékűek a horvát történetírásban. Fügedi Erik a francia Annales szellemi műhely módszereinek egyik legjobb magyarországi ismerője volt. Az iskolához fűződő viszonyáról a konferencián Klaniczay Gábor (CEU) beszélt. Nézete szerint Fügedi akkor kezdett az Annales irányzattal részletesebben foglalkozni, amikor a Központi Statisztikai Hivatalhoz kerülve figyelme a várostörténetre összpontosult, pontosabban, amikor a városfejlődés és a koldulórendek kapcsolatát kezdete vizsgálni. Fügedi személyes kapcsolatban volt a műhely egyik legnevesebb képviselőjével, Jacques Le Goffal, továbbá előadást is tartott a francia és magyar történészek által az 1970-es évek ben közösen szervezett négy konferencia egyikén, ahol sikerült tovább mélyítenie kapcsolatát a külföldi szakemberekkel. Ennek következtében három hónapot tölthetett Franciaországban egy ösztöndíj segítségével, amikor figyelme a csodák tanulmányozására terelődött, és ebből az érdeklődésből született a Kapisztrán János csodáival foglalkozó tanulmánya. Az 1980-as években újabb impulzusokat kapott az Annales -t ő l, ekkor ezek a történeti antropológia irányába terelték figyel mét. Ennek hatása alatt kezdte tanulmányozni a magyar nemzetségeket, és így született meg az utolsó nagy műve, az Elefánthyak.
