Századok – 2017
2017 / 6. szám - KRÓNIKA - Incze János: Konferencia Fügedi Erik (1916–1992) születésének 100. évfordulóján
1389 INCZE JÁNOS hátra a történeti statisztika kutatásában, de sajnos e munkái a történészek között visszhang nélkül maradtak, mivel sokak számára ez ismeretlen terület volt. A tudományszervezés terén is tehetséges volt, a Központi Statisztikai Hivatalban autonóm egyénekből sikerült közösséget kovácsolnia, amikor létrehozta a Történeti-Statisztikai Kutatócsoportot. Faragó szerint Fügedi meghatározó kutatói nézete az ismertből az ismeretlen felé haladás „ars poeticája”: társadalmunknak ki kell békülnie múltjával, amelyet ő maga a tudomány módszereivel kívánt elősegíteni. Nagy Balázs (ELTE/CEU) a tanácskozás során két előadással is jelentkezett. Az első beszámolója a kiváló tudós könyvtárával foglalkozott. Szerinte a könyvtára alapján egy széleskörű tájékozottsággal rendelkező kutató képe körvonalazódik, aki mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban igen jártas volt. A többezer kötetet és több mint 700 különnyomato t tartalmazó könyvtári anyag ból nagyon jól kitapintható Fügedi kapcsolatrendszere, személyes, illetve szakmai összeköttetése pályatársaival, volt tanáraival, valamint külföldi kollégáival. A konferencia második része angol és német nyelvű előadásokkal folytatódott. Bak János (CEU) kezdte a sort, aki saját bevallása szerint leginkább Fügedihez fűződő személyes emlékeiről kívánt beszélni, amelyeken keresztül a kolléga és barát alakja egyaránt kirajzolódik. Ő maga sokat tanult Fügeditől a magyar történelemről, módszertanról, a források kezeléséről; Fügedit nemcsak szakmai precizitással és magas felkészültséggel rendelkező kutatóként, hanem kiváló ba rátként is jellemezte, akivel Vancouver és Budapest távolsága ellenére is tartották a kapcsolatot. Bak János jelentette meg Fügedi Erik idegen nyelvű tanulmányainak válogatott kötetét is a Variorum sorozatban 1986-ban. Nagy Balázs második előadásában Fügedi doktori értekezését, az 1938-ban a Századok hasábjain két részben megjelenő és önálló kötetben is közreadott (Bp. 1938) Nyitra megye betelepülése című munkát elemezte. Mályusz Elemér, az álta la meghirdetett népiségtörténeti kutatások részeként egy sor tanítványának adta feladatul a saját, Turóc megye kialakulásáról szóló doktori disszertációjához hasonló, ám más megyékkel foglalkozó művek megírását. Fügedi Nyitra megyét kapta feladatul, és a mindössze 22 éves korában megírt disszertáció a korai történészi tevékenységének a legfontosabb művévé vált. A munka már megjelenésekor fontos multidiszciplináris település- és társadalomtörténeti munka volt, amelyen keresztül egyenesen vezetett az út Fügedi olyan munkáinak a megírásához, mint a hatvan évvel később megjelent Elefánthyak. Fügedi Erik szerteágazó történészi tevékenysége természetesen a környező országok történetírására is kihatással volt; a szlovák, illetve a horvát történetírásban betöltött szerepéről Juraj Šedivý , a pozsonyi Comenius Egyetem docense, illet ve Damir Karbić, a Horvát Tudományos Akadémia Történeti- és társadalomtudományi Osztályának vezetője értekezett . Fügedi már doktori dolgozatában