Századok – 2017
2017 / 6. szám - KRÓNIKA - Incze János: Konferencia Fügedi Erik (1916–1992) születésének 100. évfordulóján
1387 KONFERENCIA FÜGEDI ERIK 19161992 SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN Fügedi Erik a 20. századi Magyarország egyik leginkább újító szellemű középkortudósa volt, aki Bak János szavai szerint: „ahhoz a generációhoz tartozott, amely a történelmi Magyarországnak mind az értékeit, mind a problémáit örökölte, és igyekezett megmenteni annak intellektuális eredményeit, miközben felülemelkedett a nemzeti és társadalmi előítéleteken”. A sokrétű, mind a magyar, mind a környező országok történetírására jelentős hatást gyakorló életpályáról emlékeztek meg 2016. szeptember 22-én, Fügedi Erik születésének 100 . évfor dulóján egykori munkatársai, pályatársai és tanítványai. Az emlékkonferencia a Közép-európai Egyetem (CEU) Középkortudományi Tanszéke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történelemtudományi Doktori Iskolája, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, a Magyar Történelmi Társulat , valamint a MECERN (Medieval Central Europe Research Network) szervezésében került sor. A program során tizennégy előadás hangzott el, két helyszínen : délelőtt az ELTE BTK Tanácstermében, délután pedig a Közép-európai Egyetemen. A konferencia Csukovits Enikőnek (MTA BTK TTI), a Magyar Történelmi Társulat főtitkárának a köszöntőjével indult. Ebben ő a „Fügedi-jelenségről” beszélt, amely mintegy ablaknyitásként friss irányzatot vitt a 1980-as évek magyar medievisztikai kutatásába. Előadásában kiemelte, hogy Fügedi számos munkája már a megjelenése után hamar alapművé vált (így Az Elefánthyak: a középkori magyar nemes és klánja, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása ), és ezeknek szinte minden mondata valami újat tartalmazott. Műveinek sikere főleg abban állt, hogy Fügedi mesterien tudta ötvözni a magyar források adta lehetőségeket a legfrissebb külföldi szakirodalom eredményeivel, és kutatásaiba számos tudomány ágat bevonva szépírói vénájának köszönhetően mindezt olvasmányos formában tudta közzétenni. Munkáiból teljesen hiányoztak a korszak ideológiai töltetű „műszavai”, aminek köszönhetően Fügedi írásait külföldön bárhol kön y nyűszerrel meg lehetett jelentetni. Draskóczy István (ELTE) Fügedit mint gazdaságtörténészt mutatta be az érdeklődő közönség számára. Fügedi a korai impulzusokat ezen a téren kiváló tanáraitól: Mályusz Elemértől, Domanovszky Sándor tól, Szentpétery Imr étől és Hajnal Istvántól kaphatta, habár kezdeti munkáiban nem szentelt túl nagy figyelmet e terület kutatásának. Az 1950-es évektől fordult igazán a gazdaságtörténet felé. Ebből a szempontból hasznosnak bizonyult az 1953-tól 1961-ig tartó kényszerű száműzetése, amikor politikai okokból állásától megfosztva a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár irodáján dolgozott. Itt számviteli ismeretekre tett szert,
