Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Az igazolási eljárástól a nyugdíjazásig. Marczali Henrik eltávolítása az egyetemről (1919–1924)
AZ IGAZOLÁSI ELJÁRÁSTÓL A NYUGDÍJAZÁSIG 1340 (és mivel nem volt tudomása az ellene folytatott eljárásról) maradt távol, majd felesége meghalt, s így kisebb gondja is nagyobb volt, mint az ellene folytatott akadémiai, egyetemi és Kisfaludy társaságbeli eljárás. Simonyi Zsigmond (1853–1919) meghurcoltatása miatt tiltakozó levelet írt Berzeviczy Albertnek, az MTA elnökének. Nem sokkal később meghalt.25 Az első egyetemi igazolási eljárás (1919–1920) Négy nappal Horthy Miklós bevonulása után, 1919. november 20-án a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülésén Tuzson János botanikus, egyetemi tanár, fajvédő politikus azt a javaslatot tette, hogy a különítményesek igazolják az egyetemi hallgatókat. Ezzel Marczali Henrik teljes határozottsággal szembeszegült. „Tuzson ny. r. tanár [...] felhívja a Kar figyelmét az ifjúság igazolásának a fontosságára. Az ez irányban történt intézkedéseket, melyek szerint az ifjúságnak módjában van a fekete táblán kifüggesztett jelöltek ellen kifogást emelni, nem tartja kielégítőnek. Javaslatot terjeszt elő, mely szerint a vizsgázók a karhatalom 5 tagjával kötelesek magukat igazolni. A karhatalmi alakulat kb. 1500 embert foglal magában s ezek között bizonyára akad 5, aki a jelöltet közelebbről ismeri és így igazolni hajlandó. Kéri, hogy írásban is benyújtott javaslatát a Kar terjessze a Tanács elé. Marczali ny. r. tanár: Aki bűnt követett el, annak lakolnia kell, de hogy ártatlanok lakoljanak, nem fér a fejembe. A Tuzson által javasolt igazolás ugyanis azt jelentené, hogy az ifjúság egyik részét kiszolgáltatjuk az ifjúság másik részének. Félős, hogy az igazolásoknál majd a kiélesedett vallási ellentétek is belejátszanak. Beöthy ny. r. tanár: Nem bízik a karhatalmi alakulatok elfogulatlanságában.” 26 Két hónappal később, 1920. január 14-én került sor Marczali Henrik egyetemi igazolása kari megszavazására. A kar meghallgatta a bizottság jelentését, Marczali véleményét, a bizottság határozatát, azt nagy többséggel megszavazta és ezzel igazolta Marczalit. Tuzson János viszont külön javaslatban fegyelmi eljárást kezdeményezett, s különvéleményét felterjesztette a rektornak. 25 Szemere Samu: Alexander Bernát emlékezete. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság évkönyve. Bp. 1929. 25–50. Turbucz Péter hívta fel figyelmemet Alexander Bernát Pester Lloydbeli írásaira, Varjas Sándor Athenaeum-tanulmányára, Szemere Samu megemlékezésére és elküldte Szemere Samu írásának szkennelt változatát. Simonyi Zsigmond utolsó írása: Simonyi Zsigmond A M. T. Akadémia elnökéhez intézett előterjesztés. Bp. 1919. nov. 1. Nyugat 12. (1919) 1104–1105. 26 ELTE EL 8/a. 25. Bölcsészettudományi kari tanácsülési jegyzőkönyvek, 1919–20. VI. rendkívüli ülés. 1919. nov. 20. 102–104. Vö. Komoróczy Géza: Holocaust. A pernye beleég a bőrünkbe. Bp. 2016. 249–254. Köszönöm Spiró Györgynek, hogy felhívta figyelmemet a könyvre.
