Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
BOLLÓK ÁDÁM 1327 és Ševčenko is tarthatatlannak látta.188 Az 1990-es évek elején Sode vetette fel annak a lehetőségét, hogy a későbbi DAI -t alkotó szövegek egy részének első szer kesztési fázisa valójában VI. Leó uralkodásának idejére tehető,189 úgy vélve, hogy az eredeti tervek szerint minden valószínűség szerint két kompilációt – egyet a birodalom idegen népekkel ápolt kapcsolatairól, míg egy másikat a birodalom területében bekövetkezett változásokról – kívántak összeállítani. Az ezekhez gyűjtött alapanyagokat végül a DAI -t alkotó jegyzetgyűjteményben egyesítették és dolgozták többé-kevésbé egybe.190 Tézisének megfogalmazását jelentős mérték ben segítette (és inspirálta) témavezetőjének, Specknek a fentebb röviden érintett munkamódszere és a 8–10. századi bizánci irodalom szerzői által alkalmazott úgynevezett „dosszié technikáról” vallott elképzelései. Ugyancsak részben a VI. Leó és VII. Konstantin udvarában készült munkák némelyikét kifejezetten az ifjú trónörökösök oktatásának céljait szolgáló összeállításoknak tartó Speck 191 hatásának tudható be, hogy – a DAI többször idézett bevezetőivel és a korábbi szakirodalom megállapításával összhangban – Sode is nagy hangsúlyt helyezett a DAI oktató célzatú részleteinek vizsgálatára. 192 Bár az eredeti gyűjtemény összeállításának VI. Leó korára történő meghatározásával, és az egymástól függetlenül szerkesztett „külpolitikai”, illetve a birodalom területi változásait összefoglaló anyagok feltevésével Sode fontos megfigyeléseket tett, vizsgálatainak iránya és témavezetőjétől „örökölt” módszertana nem ösztönözte őt arra, hogy az ezekben rejlő lehetőségeket mélységében kiaknázza.193 Tanulmányának bonyolult, számos (segéd)hipotézisre alapozó fejtege tései láthatólag az őt követő kutatás számára sem tűntek kellően biztos alapnak. Így a DAI összeállítása kezdeteinek VI. Leó korára történő helyezéséből adódó távlati következtetések levonására csak Howard-Johnston 2000-ben megjelent – Sodéétől függetlennek tűnő, fentebb rendszeresen hivatkozott – hosszú írása vállalkozott, amely szisztematikusan – bár néhány ponton vitathatóan – elválasztotta egymástól a VI. Leó korában megkezdett és nagyjából 900–910 körül megszakadt, illetve a VII. Konstantin-kori adatgyűjtés és szerkesztés fázisait 188 Lemerle, P.: Le premier humanisme i. m. 277–278.; Lemerle, P.: Byzantine Humanism i. m. 320– 321.; Sode, C.: Untersuchungen i. m.; Ševčenko, I.: Bíborbanszületett Konstantin i. m. 235. 14. jegyz.; Ševčenko, I.: Re-reading i. m. 173. 14. jegyz.; Signes Codoñer 1989-ben spanyolul írott, kiadatlanul maradt szakdolgozatához nem jutottam hozzá, véleményét idézi Belke, K. – Soustal, P.: Einleitung i. m. 55., vö. továbbá Kaldellis, A.: Ethnography i. m. 88. 189 Sode, C.: Untersuchungen i. m. 183–184., 187., 253. 190 Sode, C.: Untersuchungen i. m. 161–163., 176–177. 191 Speck, P.: Über Dossiers in byzantinischer antiquarischer Arbeit i. m. 192 Vö. Sode, C.: Untersuchungen i. m. 203–205., 221–222., 224., 254. 193 Tanulmányuk írása idején egyébként a DAI befejezetlenségére és a VI. Leó alatti kezdetekre vonatkozó tézisét Belke, K. – Soustal, P.: Einleitung i. m. 54–56. 33. és 38. jegyz. még inkább radikálisnak és (az utóbbi esetében) valószínűtlennek látták.
